Hogyan működik a SEO szövegírás? Milyen a jó tartalom SEO szempontból?

Miért fontos a jó minőségű tartalom a SEO-ban?

1. MERT AZ EMBEREK JOBBAN MEGÉRTIK, MIT AKARSZ MONDANI NEKIK

2. MERT CSÖKKENTI A VISSZAfordulási ARÁNYT

3. BIZALMAT ÉPÍTHETSZ VELE

4. NAGYOBB FIGYELmet kapsz A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBÓL

Mit jelent a Google számára a jó minőségű tartalom?

Miért kell jó minőségű tartalmat készíteni?

Mi számít jó minőségű tartalomnak?

• Szakértői szinten írj!
• Figyelj a felhasználói élményre!
• Törekedj kielégítő mennyiségű tartalom készítésére!
• Hivatkozzál más releváns és hiteles forrásokra!
• Legyen megtalálható a weboldaladon a fizikai elérhetőséged!
• Rendszeresen frissítsd a tartalmat!

A Panda algoritmus őrködik a tartalom minősége felett

Ha viszont nem ilyen a tartalmad vagy trükközöl, azt “bünteti” a Google: nem kapsz jó helyezést, vagy akár egyáltalán nem jelensz meg a találati listán. Erre hivatott a cikk elején már említett Panda algoritmus, mely 2011-ben indult hódító útjára, és most már sokadik frissítésénél tart.

Az algoritmus-szintű kontroll nem folyamatos, hiszen bizonyos időpontokban fut le az algoritmus, ami ráadásul ilyenkor csak a weboldalak egy kis részét érinti. Vagyis ebből következik, hogy bármikor megtalálhat, és az is, hogy ha egy büntetés után rendbe raktad tartalmi szempontból a weboldalad, nem fog mindjárt helyreállni a rangsorolása, csak ha újra fut az algoritmus.

A helyzetet még az is bonyolítja, hogy kézi művelettel is büntethet a Google, azaz visszasorolhatja vagy eltávolíthatja a találati listáról a weboldaladat. Ilyen esetben annyival vagy könnyebb helyzetben, hogy erről értesítést kapsz a Search Console-ban, így megteheted a megfelelő lépéseket, majd vissza is jelezhetsz a Google felé.

A szöveg elhelyezése és formázása

Nem csak a szavak, kifejezések számítanak a keresőoptimalizálás szempontjából, hanem az is, hogy hogyan és hova helyezzük a szövegeket az oldalon. A keresők tisztában vannak azzal, hogy melyek az oldal értékesebb részei. Ezért jó, ha megtöltjük az oldalon a kenyérszövegnek szánt helyet, és kulcsszavaink nem a láblécbe vagy az oldalsó részekre kerülnek.

A HTML5 esetében a beazonosítás még egyszerűbb, ugyanis olyan szemantikus elemek fordulnak elő benne, mint az < article > vagz < aside >, melyeket megért a kereső. A szövegtörzs rész tehát a keresők számára a legfontosabb tartalmi szempontból. De az is, hogy ennek tagolása megfelelő legyen. Címmel (H1), alcímekkel (H2), bekezdésekkel, adott esetben táblázatokkal, felsorolásokkal, képekkel (alt text), videókkal kiegészítve. Pontosan úgy, ahogy egy jó cikk vagy tanulmány kinéz, amit emberi olvasásra szánnak. De erről a későbbiekben még részletesen szólunk.

Frissítés, 2023.02.02.:

A rejtett szövegeket nem veszi figyelembe a Google

Lejárt szavatosságú trükk a SEO-ban, hogy rejtett szövegeket (például fehér betűk fehér háttéren) használnak egyes oldalakon, melyeket a felhasználók nem látnak, a Google keresőrobotjai azonban igen. Így aztán nyugodtan lehet „keresőoptimalizálni” a rejtett szöveget, hiszen az embereket nem zavarja, hogy az rossz és egyébként funkció nélküli, ugyanakkor – a weboldaltulajdonosok feltételezései szerint – javítja a helyezést. A gond ezzel csak az, hogy a rejtett szövegeket a Google nem veszi figyelembe.

Ezt John Mueller, a Google szakembere erősítette meg egy kérdésre válaszul, bár nem először jelezte. Mint mondta, a Google jó abban, hogy figyelmen kívül hagyja a rejtett szövegeket. Ebből az is látszik, hogy ezért a SEO-trükkért már nem fogja büntetni az oldalt, mint korábban. Egyszerűen csak nem veszi figyelembe a rejtett szöveget az oldal tartalmaként.

Ez persze nem most derült ki, már 2018-ban is felhívta arra a figyelmet Mueller, hogy leértékelik a rejtett szövegeket a weboldalakon, vagyis ő kételkedett abban a felvetésben, hogy ezekkel előnyhöz lehetne jutni a találati oldalakon. Ha mégis úgy néz ki egy adott weboldal esetében, annak más oka lehet.

De visszatérve a 2022-es szavaira: a Twitteren azt fogalmazta meg, hogy a Google rendszere „nagyon jó a rejtett szövegek felismerésében és figyelmen kívül hagyásában, valamint kiválóan összpontosít arra, hogy mi más található a weboldalon”.

Annak oka, hogy nem kezd a Google büntetni, amikor rejtett szöveget talál, az lehet, hogy meglátásuk szerint sokan véletlenül követnek el ilyen hibát, miközben hasznos tartalmak is szerepelnek az oldalon. Ha ezt jelzi a weboldaltulajdonosoknak a Google, akkor lehet, hogy javítani fogják a weboldalt – tette hozzá.

Mindenesetre azt már 2020-ban leszögezte, hogy rejtett szövegekkel nem lehet feljebb lépni a találati oldalakon.

Hogyan használd a kulcsszavakat a SEO szövegírás során?

A kulcsszavak kiválasztása továbbra is a SEO szövegírás kiindulópontját jelenti. A kulcsszavakra tekinthetünk egyszer-egyszer felhasznált kulcsszóként, de inkább már csak széles értelemben vett alaptémákként. Ezekből kapcsolódó kulcsszócsoportokat képezhetünk, melyeket felhasználva aztán végül is tartalmat készítünk, minden egyes aloldalunkon másikat hangsúlyozva.

Azt, hogy a szövegbe hányszor helyezzük el az adott oldalhoz tartozó kulcsszavainkat, tulajdonképpen mindegy. Ami nem jó, ha túl sokszor használunk egy-egy szót, mert az fel fog tűnni a Google-nek. Ez az úgynevezett kulcsszóhalmozás. Azt azonban nem veszi figyelembe a találati sorrendnél, hogy hány százalékban szerepel a kulcsszó a szövegben, annak ellenére, hogy számtalan SEO-t segítő szoftver erről is információt nyújt. Ezek legfeljebb egy dologra jók: azt megnézni, hogy nem estünk-e bele a kulcsszóhalmozás hibájába.

A lényeg azonban az, hogy a szövegünkben szerepeljen a kulcsszavunk, de elegendő egyszer-kétszer elhelyezni, mert a Google nem pusztán a kulcsszógyakoriság alapján fogja mérlegre tenni a szövegünket.

A szinonimák és közeli variánsok

A Google ugyanis nemcsak kulcsszavakkal foglalkozik, hanem többé-kevésbé tisztában van azzal, hogy egyes kulcsszavaknak mik a szinonimái, milyen közeli variánsaik léteznek. Ezért fordulhat elő, hogy ugyan a szövegünkben nincs jelen egy kulcsszó, mégis találatként ki fogja dobni annak a felhasználónak, aki az adott kulcsszót beírta a keresőbe. A szinonimákat elemezve ugyanis a Google relevánsnak találhatja a szövegünket, pedig a szó akár nem is szerepel a szövegben. Sőt, szinonimák és kapcsolódó kulcsszavak használata javíthatja a helyezésed a találati oldalakon az adott kulcsszóra!

2013-ban a Kolibri algoritmussal ebben a tekintetben nagyot lépett előre, mivel már a keresési szándékot kezdte értelmezni és nem pusztán a kulcsszavakat vette figyelembe. Ezáltal úgy tűnhet számodra, hogy bizonyos esetekben jobban tudja, hogy mit akarsz, mint Te magad. Vagyis nem arra keres rá, amit beírsz, hanem arra, amit szerinte valójában tudni szeretnél.

Mindez azt jelenti a SEO szövegírás szempontjából, hogy egyáltalán nem kell mereven egy vagy néhány kulcsszó elhelyezésére összpontosítanunk. Ha természetes módon, szinonimákat használva írunk egy témáról – akár csak azért, hogy elkerüljük az olvasó számára egyébként zavaró szóismétléseket -, azt a Google nem fogja kevésbé relevánsnak találni. Sőt segít neki egyértelműsíteni azt, hogy milyen értelemben használunk egy adott kifejezést.

Gondolj csak bele: egy szónak ugyanis többféle jelentése lehet (például az egér jelenthet egy állatot, vagy egy számítástechnikai eszközt is), és nem mindegy, hogy melyiket ajánlja fel egy keresés során a felhasználónak. Ennek az együtt-előfordulásnak a vizsgálata az, ami segít megérteni a Google-nak azt, hogy éppen miről van szó, az adott kifejezést milyen értelemben használjuk a szövegben.

És akkor

mi a helyzet a kulcsszósűrűséggel?

Teheted fel a kérdést, hiszen azt még mindig vizsgálják a SEO-szoftverek szövegelemzésekkor. Természetesen továbbra is fontos, hogy a kulcsszavaid a szöveg megfelelő részeinél használd, de felesleges túlzásokba esni, mert nem javít a helyzeten. Hosszú évekkel ezelőtt még volt értelme kulcsszavakkal telezsúfolni egy szöveget, de az csak addig működött, amíg a Google ez alapján ítélte meg a szöveged relevanciáját az adott kulcsszóra. A helyzet azóta már sokat változott.

Ennek ellenére célszerű a kulcsszavadat néhányszor megismételni a szövegben pontos egyezéssel, de ha ez megtörtént, és nem kap jó helyezést az oldalt, akkor az nem azért van, mert nem szerepel benne elégszer a kulcsszó. Ott a ‘200 rangsorolási tényező” egy másiknál lesz a hiba, és felesleges telezsúfolni a kulcsszóval. Arra tehát figyelj, hogy az adott kulcsszó pontos egyezéssel szerepeljen a szöveg megfelelő részein – hiszen erre keres rá a közönség, ennek megjelenésére számít a szövegben -, de ne gondold azt, hogy ha még többször ismétled meg ezt a kulcsszót, akkor az még jobb helyezést eredményez!

Milyen gyakran használj szinonimákat?

Ahogy nincs képlet arra, hogy mekkora szövegben mennyi kulcsszót kell használni, úgy arra sincs, hogy a kulcsszavakhoz képest mennyi legyen a szinonimák száma. Ebben a tekintetben leginkább az olvasókra és a felhasználói élményre kell gondolni, vagyis könnyen olvashatónak kell lennie a szövegnek, nem pedig az állandóan ismétlődő kifejezések miatt fárasztónak. A Google-nak is az a célja, hogy jól olvasható szövegeket tudjon prezentálni az embereknek.

A TF-IDF elv

Mivel a Google, illetve annak alapítói már 1996 óta foglalkoznak a kereséssel, így némi tapasztalatra szert tettek ezen a területen, melyet csak tovább mélyít, hogy az ott dolgozók is meglehetősen képzettek. Ezért aztán nem ragadtak le a kulcsszógyakoriságnál, sőt soha nem is alkalmazták, mint módszert. Hanem például egy TF-IDF-nek rövidített elv (term frequency–inverse document frequency) alapján vizsgálják a szövegeket. Ezzel egy-egy kulcskifejezésünk relevanciáját tudják meghatározni, illetve azt, hogy milyen milyen minőségű a szövegünk.

Ez a TF-IDF elv a Google több szabadalmának is részét képezi, és röviden annyit jelent, hogy összeveti a szövegünkben szereplő bizonyos szavak gyakoriságát azzal, hogy ezek a szavak milyen gyakorisággal jelennek meg más tartalmakban. Minél nagyobb a különbség a mi szövegünk javára, annál relevánsabb a szövegünk arra a kulcsszóra. Ezt a TF-IDF “pontszámot” tehát érdemes figyelembe venni egy szöveg megírásánál.

De hogyan lehet elvégezni egy ilyen TF-IDF elemzést? Ehhez kellenek a megfelelő adatok. Ha például van egy kulcsszavad, melyre szeretnél jó helyezést elérni, akkor megnézed, hogy arra a kulcsszóra a top 10 találat esetében milyen szó-számmal találkozol. Ehhez igazítod majd a szöveged hosszát.

Ezt megteszi bármilyen SEO-eszköz, olyan is, mely már TF-IDF elemzést is végez, ilyen a Link Assistant. Még egy ingyenes fiókkal is vannak lehetőségeid arra, hogy összehasonlíts egy már létező URL-t a top 10-ben szereplő találatokkal. A Link Assistant esetében a letölthető WebSite Auditor eszközzel vizsgálhatod meg, hogy a TF-IDF esetében mennyire áll jól a konkurenciához képest a weboldalad. A WebSite Auditor még javaslatokat is ad arra nézve, hogy milyen kifejezéseket kellene gyakrabban vagy ritkábban használnod. És persze megmutatja azt is, hogy mi a helyzet a konkurencia esetében, megnézheted, hogy bizonyos kulcsszavakra neked mekkora a pontszámod, mi az átlag, kiválaszthatsz egy konkurenst, hogy lásd, ő mit produkál. Érdemes egy kicsit elmélyedni benne.

Összességében nagyon tanulságos és akár használható is egy ilyen eszköz, hiszen pillanatok alatt rálátásod nyílik arra, hogy a TF-IDF alapján van-e javítandó tartalmad. (Ugyanakkor azt is látni fogod, hogy nem pusztán a tartalom minősége vagy éppen a TF-IDF érték az, ami meghatározza a helyezéseket. Hiszen lesznek olyan konkurensek, melyek a gyengébb pontok ellenére jobb pozícióban szerepelnek.)

A keresők tehát a kifejezések értelmezése és azok relevanciája alapján tudnak már rangsorolni oldalakat. Ez az úgynevezett kifejezés-alapú indexelés. A keresők emellett azzal is tisztában vannak, hogy bizonyos kifejezések megjelenése más kifejezések felbukkanását is előre vetíti. Amennyiben ezen kifejezések együtt-előfordulása megjelenik a szövegben, akkor azok számára, akik ilyen értelemben keresnek rá a kifejezésre, megjelenik találatként a szöveg.

A keresőket már nem nagyon lehet becsapni, és hogy valóban tartalmas szöveget kell írnunk a témáról, mert csak az fog jó helyezést elérni. Egyre inkább abba az irányba tartunk, hogy a Google ki tudja hámozni egy szövegből annak lényegét, illetve a lényeges részeket, ezek együtt-előfordulását vizsgálja, és ez alapján pedig meghatározza szövegünk relevanciáját egy-egy keresésre. De lépjünk tovább!

Mi az a Kulcsszó-kannibalizmus?

Sokan elkövetik azt a hibát a SEO szövegírás során, hogy minden egyes oldalon ugyanazt – a számukra legfontosabb – kulcsszót ismételgetik, ezen kulcsszó köré építik minden egyes tartalmukat. Vélhetően az a céljuk ezáltal, hogy biztosan jó pozíciót szerezzenek az adott kifejezésre, hiszen számukra ez a legrelevánsabb. A Google azonban nem jelenít meg kettőnél több oldalt egy domainről a találati oldalon, ugyanakkor a sok azonos kulcsszóra építő tartalom egymást gyengíti. A cél az lenne, hogy a legfontosabb kulcsszavadat csak egyetlen szövegedben használd a weboldaladon, különben belesel a kulcsszó-kannibalizmus hibájába.

A SEO-sok azt a jelenséget, amikor több oldalad is egy kulcsszóval versenyez a helyezésért a Google találati oldalain, kulcsszó kannibalizmusnak hívják. Azért így nevezik, mert a tartalmak „egymást falják fel”, vagyis egymás elől veszik el az esélyt arra, hogy jó pozícióban jelenjenek meg a találati oldalon. A Google ugyanis egy adott kulcsszó találati oldalán csak egy-két, azonos domainről származó találatot fog megmutatni (ha nagyon magas az oldal DA-ja, akkor 3-at, de ez igen ritka).

A kulcsszó kannibalizmus mögött húzódó cél teljesen világos, mindegyik szövegre jó helyezést akarsz elérni. Ezzel azonban túl nagy fába vágod a fejszédet, és első nekifutásra ritkán sikerül két-három oldaladat szerepeltetni a találati oldalon, főleg, ha nagy a verseny az adott kulcsszóra.

Ahhoz, hogy több, egy adott keresési kifejezésre épített szöveged is jó pozíciót kapjon a találati oldalon, már jelentős tekintéllyel (DA) bíró weboldalra van szükséged. Ez általában csak akkor áll fenn, ha már stabilan jelen van egy oldalad az adott kulcsszóra a top10-es találatok között. Ilyenkor egy másodikkal is jó eséllyel próbálkozol. De ha még nem vagy rangsorolva, akkor nem érdemes több szöveget ugyanarra a kulcsszóra optimalizálni.

Mindebből következően tehát alapesetben nem dominálni fogod a tartalmaiddal a találati oldalt, hanem egymással versenyezteted az azonos kulcsszóra optimalizált oldalaidat. Ha például a Google két blogposztod is relevánsnak találja egy kulcsszóra, és nem tudja megállapítani, melyik a jobb, akkor mindkettőt alacsonyabbra rangsorolja. Ez már akkor is megtörténik, ha a két kulcsszó csak nagyon hasonló, nem muszáj azonosnak lenniük. Ez azt jelenti, hogy véletlenül is elkövetheted a hibát.

Hogyan állapíthatod meg, hogy nálad előfordul-e kulcsszó kannibalizmus? Nagyon egyszerű. A Google keresőmezőjébe írd be azt a kulcsszót, amely fontos számodra, majd írd utána, hogy „site:teoldaladneve.hu”. Ekkor csak a Te oldaladról származó találatokat fogja sorolni a Google.

Hogyan kerüld el a kulcsszó kannibalizmust?

A megoldás tehát az, hogy egy kiválasztott, számodra legfontosabb, rövid, de valószínűleg nagy forgalmú kulcsszóra az adott témát alaposan körüljáró, a közönséged kérdéseit figyelembe vevő, hosszú és jó minőségű szöveget írsz. Ezt a szöveget aztán a megfelelő módon az adott kulcsszóra optimalizálod, de semmiképpen nem a kulcsszóhalmozás segítségével, hiszen mint mondtuk, ennél a Google ma már kifinomultabb.

A következő lépésként meghatározod azokat a long tail kulcsszavakat, melyek kapcsolódnak a „legfontosabb kulcsszavadhoz”. Ezek mindegyike téma-alapként szolgál, és ezekre szöveget írsz egy önálló oldalon oly módon, hogy mindegyikben hivatkozást helyezel el a fő szövegedre. Ezzel jelzed a Google számára, hogy a témában melyik a legfontosabb szöveged. A lényeg, hogy a kevésbé fontos tartalmakról a linkek a fontosabb tartalmad irányába vezessék a Google-t.

Ameddig a fő kulcsszavadra építő szövegeddel nem szereztél megfelelő pozíciót a találati oldalon – a SEO valamennyi rangsorolási tényezőjét figyelembe véve -, addig a fő kulcsszavadra ne írj több cikket, hanem azt tedd még jobbá, ami már megvan!

Ahogy egy weboldal nő, egyre gyakrabban előfordul, hogy a Google által hasonlónak ítélt tartalmak jelennek meg rajta úgy, hogy észre sem veszi a weboldaltulajdonos. Tehát, ha esetleg több anyagod is megjelent ugyanarra a fontos kulcsszóra, akkor a legjobb amit tehetsz, ha összevonod a két (vagy több) oldal tartalmát egy URL alá, mert a Google szereti a hosszú, tartalmas, jól megírt szövegeket. A felesleges oldalt persze törlöd, és átirányítod a másikra.

Kulcsszavak a meta sorokban

Amennyiben felhasználjuk a kiválasztott kulcskifejezéseket a szövegben egy adott weboldalon, akkor helyezzük el őket a megfelelő meta sorokban is. Tehát nem csak a kenyérszövegben, hanem az oldal URL-jében, a meta címsorban, a H1 és H2-nek, esetleg H3-nak jelzett címsorokban, a képekhez tartozó alt tagekben. Emellett belekerülnek az oldal meta leírásába, annak ellenére, hogy ezt nem veszi figyelembe a rangsorolásnál a Google. Ugyanakkor a találati listán – ha a meta descriptionben a megfelelő kulcsszót adtuk meg – olvasható lesz a szöveg a cím alatti két sorban.

A Google maga is választhat az oldalunk szövegéből egy részletet a meta leíráshoz az alapján, hogy mit talál relevánsabbnak. Ezt egyébként bármikor megteheti, azaz lecserélheti a mi meta leírásunkat. A meta descriptionnek tehát inkább call to action szerepe van, megtámogatva a kulcskifejezéssel. Emellett az oldalhoz megadhatók meta kulcsszavak is, melyeknek azonban már semmi jelentősége nincs, felesleges ebbe a mezőbe bármit is írni.

Mit tegyél, és mit ne tegyél, amikor szöveget írsz?

Az előbbiekből már sok minden megtudhattál arról, hogy mit jelent megfelelő szöveget írni SEO szempontból, de lássuk a tanácsokat.

HASZNÁLJ SZINONIMÁKAT!

Ne mindig csak azt az egy-két kulcsszót ismételgesd, ami szerinted a legfontosabb az adott tartalom esetében. Ezzel a szöveg nehezebben befogadhatóvá válik, ráadásul közelebb kerülsz egy esetleges Panda-büntetéshez is, ha a Google szerint túlzsúfolod kulcsszavakkal a szöveged. Használd tehát a kiválasztott kulcsszavaidnak a szinonimáit is!

AZ OLVASÓID NYELVÉN BESZÉLJ!

Győződj meg arról, hogy a szöveged megfelelően illeszkedik azokhoz az olvasókhoz, akiknek írsz! Ha például a Legóról írsz, elsősorban gyerekek számára, akkor a szövegednek rendkívül könnyen olvashatónak kell lennie. Ugyanakkor, ha a hallgatóságod nagyrészt tudósokból áll, akkor nyugodtan megengedheted magadnak a bonyolultabb megfogalmazásokat és a szakkifejezések használatát. Akkor is gondold át, hogy milyen szavakat használsz, ha nem közvetlenül a célközönségedhez szólsz a szövegeddel! Használd azt a hangnemet, amelyik a legjobban illik a hallgatóságodhoz!

OSZD EL A KULCSSZAVAIDAT A SZÖVEGBEN!

Amikor kulcsszavakat használsz a SEO szövegírás során, akkor próbáld azokat egyenletesen elosztani a szövegben. A kulcsszavaknak néhányszor fel kell bukkanniuk, általában 1-2 százalékos kulcsszógyakoriság megfelelő. De ezt az arány ne úgy érd el, hogy az első bekezdést telerakod az adott kulcsszóval, majd a szöveg többi részére nem jut belőle. Az első bekezdésben való megjelenés persze fontos, ahogy vannak más, kiemelt részei is a szövegnek, de az is, hogy később is felbukkanjon a szövegben a kulcsszavad.

HASZNÁLJ BELSŐ LINKEKET!

Ne feledkezz meg arról, hogy a szövegírás során a megfelelő helyeken linkeld a kapcsolódó, hasonló témájú, vonatkozó cikkeidet. Például, ha van egy átfogó cikked a témában, akkor ne felejts el a legújabb blogposztodból visszahivatkozni rá. Ugyanakkor azt is érdemes megtenni, hogy a régebbi cikkbe is teszel egy hivatkozást az új bejegyzésedre.

ÉRTHETŐ CALL TO ACTION

Mit vársz az emberektől, miután elolvasták a cikkedet? Például azt, hogy vásároljanak valamit? Vagy olvassanak el egy újabb cikket? Ha call to actiont használsz, akkor világosan jelezd feléjük, hogy mit vársz el tőlük, úgy hogy érezzék a késztetést a kattintásra!

NE PRÓBÁLJ RÁERŐLTETNI EGY CIKKET EGY KULCSSZÓRA!

Természetesen itt nem arról van szó, hogy ne használd a kulcsszókeresést, amikor eldöntöd, hogy miről írsz. Hanem arról, hogy amikor elkészül egy cikked egy adott témában, akkor utána ne akard egy oda nem illő kulcsszóhoz hozzáigazítani a szövegedet.

A témának és a kulcsszónak mindig összhangban kell lennie, ami alatt azt értjük, hogy ne jelentsen különösebb erőfeszítést a szöveg adott kulcsszóra optimalizálása, hanem természetesen kell megtörténnie. Ha például egy kulcsszó gyakori használatánál azt érzed, hogy már nehézkes a dolog, akkor talán nincs meg a megfelelő összhang a téma és a kulcsszó között.

A SEO SZÖVEGÍRÁS NEM EGYENLŐ AZ UNALMASSAL

Próbálj olyan stílusban írni, amit kedvelnek az olvasóid! Próbáld kicsit feldobni a szöveged, használj hosszabb és rövidebb mondatokat, hosszabb és rövidebb bekezdéseket vegyesen, használj szinonimákat, sorolj fel példákat, és akár poénkodhatsz is, ha illik a tartalomhoz és a közöségedhez.

KERÜLD A DUPLIKÁLT TARTALMAT!

A legfontosabb tudnivalókat már összegyűjtöttük a duplikált tartalmakról szóló blogbejegyzésünkben. De azt azért hangsúlyozzuk újra: ne használd ugyanazt a tartalmat kétszer a weboldaladon. Ha pedig használod, akkor alkalmazd a canonical taget, amivel megjelölöd az eredeti tartalmat. Ha nem így teszel, az rossz hatással lehet a helyezésedre.

Mindezeken túl:

• Legyen kellően hosszú a szöveg, hogy a részletekkel is foglalkozhass! (De ezzel lejjebb a cikkben még foglalkozunk részletesen.)
• Minél kevesebb hirdetés legyen az oldaladon.
• Pénzügyi, orvosi vagy jogi témában még fontosabb a minőségi tartalom, ezekkel szigorúbb a Google.
• A tartalom nem feltétlenül csak szöveget jelent, hanem képeket és videókat is.
• A honlapodnak nem csak egy-egy aloldalán kell minőségi tartalmat elhelyezned, hanem a weboldalad egészének kell megfelelnie a minőségi kritériumoknak.

7 tipp a hatékonyabb címsorokhoz

A címsorok még mindig fontosak SEO-szempontból. Ez az első, amit a felhasználók meglátnak a találati oldalakon a weboldaladból. Egy jó címsor (title tag) több átkattintást hoz és jelentős mértékben javíthatja a helyezésed, vagyis kétszeresen is fontos, hogy odafigyelj a címsorokra. Ezért érdemes lehet kipróbálni néhány trükköt.

1. Számok a címsorban

A számokra felfigyelnek az emberek, amikor sok betű között látják őket. Az emberi agy ugyanis keresi az eltérőt, a különbözőt. Ezért amikor átfutja a találati oldalt a felhasználó, akkor a sok információból megpróbál valamit kiragadni. És a számok alkalmasak arra, hogy felhívják magukra a figyelmet.

2. Dátumok a címsorban

Az emberek sokszor úgy keresnek rá egy-egy kifejezésre, hogy mellé írják az évet, mint dátumot (például CSOK 2019), általában azért, mert egy adott évvel kapcsolatos információkra kíváncsiak. Ezért, ha meg akarsz felelni az elvárásaiknak, akkor a címsorodban is szerepeltess évszámot.

3. A címsor hossza

Ezzel kapcsolatban általában két hibát követnek el a weboldalak. Az egyik a túl rövid címsor, például az, hogy „termékeink”, a másik pedig a túl hosszú, amikor minden kulcsszót megpróbálnak belezsúfolni a címsorba. Arra kell törekedni tehát, hogy a címsorban legyenek használható információk, de mégse legyen túl hosszú. A megfelelő karakterszám jelenleg 50-60 karakter, és az Etsy kutatása szerint általában a rövidebb címsorok jobb eredményeket érnek el. Amit még ne felejts el, az az, hogy a legfontosabb kulcsszó kerüljön be a címsorba is.

4. Szinonimák és változatok

Nem feltétlenül egyezik, hogy szerinted mi a kulcsszava egy oldaladnak, és hogy a valóságban az emberek milyen kulcsszavakkal keresnek rá ugyanarra a témára. Meg kell tehát találni a kulcsszavaid különböző változatait, szinonimáit, majd ezeket megjeleníteni a címsorban. Tehát akár ugyanannak a kulcsszónak több változatát is beleírhatod egyetlen címsorba.

5. CTA a címsorban

A kulcsszókutatásod során nem fogsz találni CTA-szavakat, ennek ellenére fontosak, ha átkattintásról van szó. A különböző cselekvő igék, mint a letöltés, keresés, megnézem, elolvasom, megnyitom, nagyobb eséllyel cselekvésre sarkallják az embereket. A felhasználók ugyanis ezeket a szavakat látva tudják, hogy valamit tehetnek majd a kattintás után, ami izgalmas számukra. Persze ezeket az igéket nem írogatják be keresési kifejezésként kereséskor, ennek ellenére fontosak, mert adnak egy kis pluszt, így pedig növelik az átkattintási arányt.

6. Pontos egyezésű kulcsszó

Az emberek szeretik a címsorokban pontosan azokat a kifejezéseket látni, amire keresnek. Nem véletlen, hogy ezeket a Google is kiemeli, hiszen relevánsabbnak hat a találat. Ezért az a kulcsszó szerepeljen a címsorodban, melyre a leggyakrabban keresnek rá az emberek az adott oldal esetében.

7. Kérdések a címsorban

Kérdések megfogalmazásával felkelted az emberek kíváncsiságát, így pedig kattintásra ösztönzöd őket.

Milyen hibákat ne kövess el SEO szövegírás során?

Nyilván Te is egy jó szöveget próbálsz összehozni, amikor a SEO szövegírás kerül sorra. Egy olyat, amelyben lehetőleg nem fordulnak elő hibák. Ehhez viszont tudnod kell, hogy mik is azok a hibák, melyeket igyekezned kell elkerülni. Felsorolunk most néhányat.

1. Nem kulcsszókutatással kezded

Egyesek számára talán meglepő lehet, hogy amikor szövegírásra kerül a sor, akkor nem arról írsz, ami a fejedben van, hanem arról, amire a közönségednek szüksége van. Ehhez persze tervezni kell. Gondold át, hogy

• milyen kulcskifejezések lehetnek fontosak neked, de vizsgáld meg azt is, hogy
• ezzel szemben mire keresnek az emberek,
• mekkora forgalmat és konverziót remélhetsz egy-egy kifejezéstől, és hogy
• milyen kulcsszóra mekkora és milyen minőségű a konkurencia.

Érdemes lehet egy-egy kiválasztott kifejezést először akár az Adwordsben megfuttatni, hogy lásd, miként reagálnak az emberek. A kulcskifejezések kiválasztása komoly munka is lehet, de az eredményeknél látod majd, hogy megéri tervezni, elemezni és gondolkodni.

2. Rossz, vagy nem eredeti a tartalmad

Mitől lehet rossz a tartalmad? Gyakran például attól, hogy pusztán a SEO lebeg a szemed előtt, amikor szöveget gyártasz. A lényeg az, hogy egy szöveg ne csak azért szülessen, hogy jó helyezést érj el a keresőben. Ehelyett inkább a közönséged igényeit tartsd szem előtt, nekik írjál kiváló minőségű tartalmakat, miközben természetesen figyelembe veszed a keresőoptimalizálási szempontokat is.

Emellett fontos, hogy eredetiek legyenek a szövegeid. És itt nem arról van szó, hogy teljes bekezdéseket vagy akár mondatokat másolsz valahonnan, és így duplikált tartalmat gyártasz, hanem arról, hogy lehetőleg a mondanivalód is eredeti legyen. Ne ugyanazt ismételd, amit mások már százszor leírtak. Ez a szövegek tömeggyártásának korszakában persze egyre nehezebb, mégis törekedned kell a minőségre és az eredetiségre. Mert csak az ilyen tartalom képes látogatókat hozni a weboldaladra, hogy aztán ott ügyfelekké konvertáljanak.

3. Kulcsszóhalmozás

Ne erőltesd azokat a kulcsszavakat a szövegedbe, melyekre jó helyezést akarsz elérni. Persze nem árt, ha néhányszor szerepelnek benne – bár a Google már elég jól elboldogul a szinonímákkal, és egész jól kezdi értelmezni a szövegeket magyarul is -, azonban minden mondatba nem kell beleerőszakolni őket. Ettől csak furcsa lesz a szöveg, amit a közönséged sem fog szeretni. Egy túloptimalizált szöveggel ráadásul Google-büntetést is kockáztatsz.

4. Egyetlen kulcsszóra optimalizálsz

Amikor szöveget írsz, ne az lebegjen a szemed előtt, hogy egyetlen kulcskifejezésre jó helyezést érj el a keresőben. A Google algoritmusok ennél már kifinomultabban elemzik a szövegeket. Nyilván ez a megoldás is működik, de érdemes többféle kulcsszóra koncentrálni, szinonímákat használni. Végiggondolhatsz az alapkulcsszóhoz kapcsolódó különféle long tail kifejezéseket (melyekre kevés keresés érkezik, de összességében mégis sok találatot adhatnak), és ezeket is fűzd bele a szövegedbe.

5. Olvashatatlan a szöveged

Írni nem könnyű. Rendben van, hogy a SEO miatt írásra adod a fejed, de nem biztos, hogy menni fog. Egy szövegnek gördülékenynek, jól megfogalmazottnak, könnyen olvashatónak, helyesírási hibáktól mentesnek kell lennie. A szöveget megfelelően struktúrálni kell, bekezdéseket, alcímeket, felsorolásokat használva.

Tehát mindig győződj meg róla, hogy az emberek értik, amit írsz. A SEO szövegírás során az egyik legfontosabb feladat az, hogy jól és könnyen olvasható szöveget készíts. Ugye, Te is azt szeretnéd, ha az emberek megértenék, amit mondani akarsz nekik? Ha így teszel, akkor jelentősen csökkented az esélyét annak, hogy elkattintsanak a weboldaladról. Sőt, még az is elképzelhető, hogy később is visszatérnek, hogy egy másik tartalmaddal is megismerkedjenek.

Hogyan épüljön fel a szöveged?

Nem csak a weboldaladon szereplő szövegek mennyisége, minősége és frissessége számít a keresőoptimalizálásnál, hanem a tartalom felépítése, szerkezete is. Ha sikerül jól felépítened a szöveged, akkor azt a Google is pozitívan értékeli, így a helyezésedre is jó hatással lesz.

A felhasználók csak átfutják a tartalmaidat

Mindössze a szövegek 20 százalékát olvassák el az emberek. Mik azok a pontok, melyek segítik a felhasználókat a tájékozódásban, és persze előnyt jelentenek SEO szempontból is? Ugye Te is csak átfutsz minden szöveget, mielőtt eldöntenéd, hogy egyáltalán időt szánsz az elolvasására? Ilyenkor próbálod értékelni a szöveget, kitalálni, hogy vajon választ ad-e a kérdéseidre, megoldja-e a problémádat, és próbálod meghatározni, hogy egyáltalán miről szólhat.

A lényeg itt az, hogy vannak olyan kiemelt pontok a szövegben, melyek fontosak egy-egy szöveg átfutása során. Ilyenek a címek, az alcímek, az első bekezdés, illetve a bekezdések első sora.

HOGYAN olvassa A GOOGLE A TARTALMAIDAT?

Ahogy a felhasználók átfutják a szövegeidet, úgy teszi ezt a Google is. Figyelembe veszi többek között az úgynevezett “szemantikai közelséget”, vagyis a kapcsolódó szavak közelségét is a szöveg formázása mellett. Ahhoz, hogy megfelelően értékelni tudja a szemantikai közelségét a szavaknak, a szöveg struktúrájának világosnak kell lennie. A Google emellett a címekben szereplő kulcsszavakra is figyel, hiszen ezek határozzák meg egy adott oldal témáját. Ráadásul a Kolibri algoritmus óta már felismeri a szinonimákat is, mint azt korábban már jeleztük.

Ahhoz, hogy a Google megértse a szöveget, szükség van tehát a világos szerkezetre. Minél jobb a tartalom, annál könnyebb megértenie és persze rangsorolnia azt. Ugyanakkor egy másik szempontból is fontos a jól felépített szöveg: csökkenti a visszapattanási arányt, és növeli az esélyét annak, hogy a közösségi média figyelme is ráirányuljon. Ez pedig jobb helyezéshez vezet.

HOGYAN JAVÍTSD A SZÖVEGED FELÉPÍTÉSÉT?

Kiemelt figyelmet kell fordítanod a szöveg első bekezdésére, a címekre, és minden egyes bekezdés első sorára a SEO szövegírás során.

ELSŐ BEKEZDÉS

Az első bekezdésben világosan le kell írnod, hogy miről szól az adott bejegyzés. Azt ne felejtsd el, hogy csak másodperceid vannak arra, hogy felkeltsd a felhasználók figyelmét. Az első bekezdésnek tartalmaznia kell a fő üzenetet. Így a felhasználók könnyebben kitalálják, hogy miről is szól a bejegyzésed, és persze a Google is. Ez az oka annak, hogy ha van egy kiemelt kulcsszavad az adott szövegre, annak célszerű az első bekezdésben szerepelnie.

CÍMEK

A címeknek figyelemfelkeltőnek kell lenniük, amellett, hogy világosan leírják, miről is szólnak az alattuk sorakozó bekezdések. A címsorokat áttekintve tudják gyorsan átfutni a szövegeidet a felhasználók. Ezek alapján döntik el, hogy el akarják-e olvasni az egészet, vagy esetleg csak egyes részeit. Érdemes tehát a hosszabb bekezdések, illetve a tematikailag összefüggő bekezdések fölé címsort helyezni.

Azt nem lehet tudni, hogy a címsorok vajon rangsorolási tényezőnek számítanak-e a Google számára. Ennek ellenére érdemes megjelenniük bennük a kulcsszavaknak, mert valószínűleg a Google ez alapján következtet a szöveg tartalmára.

ELSŐ SOROK

A bekezdéseknek az első sora a legfontosabb. Az emberek hajlamosak arra, hogy az első mondatokba olvassanak bele a bekezdéseknél, amikor átfutják a szöveged. Az utánuk következő mondatoknak csak ki kell fejtenie az első mondatban megfogalmazott lényeget.

Valószínű, hogy a Google is kiemelt figyelmet fordít az első mondatokra a szöveg tartalmának meghatározása miatt. Ezért, ha vannak kulcsszavaid, akkor nem árt az első mondatokban is elhelyezned őket. De ha egy jól felépített szöveget írsz, és végig a témánál maradsz, akkor természetes módon fognak belekerülni a kulcsszavaid az első mondatokba.

Vagyis ahelyett, hogy egy áttekinthetetlen szövegfolyamot helyeznél a weboldalaidra tartalom gyanánt – amit sok helyen látunk a céges weboldalaknál -, fontos lenne ezek szerkezetére is figyelmet fordítani a SEO szövegírás során, és követni a jól bevált, net-szerte alkalmazott megoldásokat, melyeket fentebb is vázoltunk.

Tényleg csak a weboldalad hajtás feletti részének tartalma érdekli a Google-t?

Hogyan viszonyul a hajtás feletti részhez a Google, valóban előnyben részesíti? A kérdést John Muellernek, a Google szakemberének tették fel egy SEO Office-hours során, miután a kérdező azt figyelte meg, hogy amikor egy versenytársuk egyik weboldalának a tartalmát és a linkjeit a hajtás alatti részről a hajtás fölé költöztette, akkor jelentős mértékben javult a helyezése.

Ez azért is érdekes kérdés, mert webdesign szempontból lehet tudni, hogy a hajtás feletti tartalomhoz jutnak el elsősorban a felhasználók, hiszen az jelenik meg a weboldalból megnyitást után. Sokan pedig nem is görgetnek tovább. Ezt részletesen kielemeztük a már korábban belinkelt anyagunkban.

Érdemes ezzel kapcsolatban azt is megemlíteni, hogy évekkel ezelőtt a Google előnyben részesítette a weboldal tetején elhelyezkedő tartalmakat. Ezt azt jelenti, hogy volt néhány szabadalma és kutatása azzal kapcsolatban, hogy a weboldalak felső részében található kulcsszavakat algoritmus-szinten fontosabbnak értékelte, mint a lejjebb található kulcsszavakat.

Ez logikus is lenne, hiszen általában a fordított piramis alapján építkező cikkek vagy akár a termékleírások is a legfontosabb információkat jellemzően előre – tehát az oldal tetejére – sorolják. Így indokolt, hogy egy oldal értékelésénél a felső szeletnek nagyobb fontosságot tulajdonítsanak.

Ugyanakkor ezek még azok az idők volt, amikor a Google nem használt mesterséges intelligenciát, nem volt képes megérteni a természetes nyelvet. Ma már azonban nem okoz neki nehézséget, hogy egy weboldal teljes szövegét megértse, feldolgozza.

Ezért is válaszolhatta a kérdésre John Mueller azt, hogy „nem hiszi, hogy erős preferenciáik lennének ebben a tekintetben”. Ezután meg is magyarázta, hogy mit ért ez alatt, illetve, hogy a Google mit szeretne látni a hajtás felett.

Mint mondta, a legfontosabb dolog, hogy valamiféle tartalmat szeretnének találni a hajtás feletti részen. Ez azt jelenti, hogy a hasznos tartalom egy részének már akkor láthatónak kellene lennie, amikor a látogató megérkezik a weboldalra.

Vagyis, ha például egy felhasználó megérkezik mondjuk egy szálloda weboldalára, de elsőre csak egy nyaralásról készült képet lát, és le kell görgetnie azért, hogy bármiféle hasznos információt kapjon, akkor az nem jó senkinek.

De ha ezen az oldalon a képeken kívül már némi hasznos szöveg is megjelenik, például, hogy hol is található az adott szálloda, akkor az már segíti a felhasználót.

Tehát nem arról van szó, hogy a tartalomnak a hajtás felett kell lennie, hanem arról, hogy a tartalom egy részének meg kellene jelennie a hajtás felett.

Frissítés, 2021.07.30.:

Milyen tartalmat tegyél a hajtás fölé?

Lehetőleg valami egyedi tartalmat.

És ezt John Mueller, a Google keresőoptimalizálási szakembere tanácsolta egy 2021. június 4-én tartott SEO hangouton egy kérdésre válaszolva. A kérdező arra volt kíváncsi, hogy mi van, ha a weboldalán máshol (más lapokon) is megjelenik ugyanaz a szöveg, ami a főoldal hajtás feletti részén? Ugyanis arra készül, hogy egy redesign során ugyanolyan képpel, címsorral, szöveggel, linkekkel ellátott hajtás feletti részt alakítson ki több oldalán is (melyek ugyanarról a témáról szólnak).

Mint John Mueller válaszából világossá vált, a Google számára meglehetősen fontos, hogy legalább a tartalom egy része egyedi legyen a hajtás felett. Az persze normális, hogy nem lehet teljes mértékben egyedivé tenni minden egyes weblapunk hajtás feletti részét, hiszen mindig van valamilyen szöveg, amit minden oldalon megjelenik, elég csak a navigációs menüre gondolni.

És még az is rendben van, ha a hajtás feletti kép is megegyezik több oldal esetében. Egészen addig, amíg azt kiegyensúlyozza egy olyan szöveges tartalom, ami viszont egyedi, és csak ezen az egy lapon jelenik meg – magyarázta Mueller. Ez minimálisan lehet egy egyedi címsor, amit már tud értelmezni eltérésként a Google.

Ugyanakkor, annál jobb, minél több egyedi szöveg található a hajtás felett. Ha a webdesign csak egy egészen kis egyedi tartalmat mutat meg ezen a részen, akkor érdemes még kiegészíteni valamivel – akár egy alcímmel -, ami hasznos lehet rangsorolási szempontból. Lehetőleg olyannak kell lennie ennek a tartalomnak, mely kapcsolódik az adott oldal kulcsszavához.

Mueller azt is hozzátette, hogy nem elég azonban, ha a Google számára így építjük fel a hajtás feletti részét az oldalainknak, érdemes azt is megvizsgálni (tesztelni), hogy a felhasználók igényeit mennyire elégíti ki a változás.

10 dolog, amit ellenőrizz le, mielőtt közzéteszel egy tartalmat!

A Google szereti a jó minőségű tartalmakat. Ha az alábbi szabályokat betartod, akkor mindjárt teszel egy lépés ebbe az irányba.

1. Keresett kulcsszavakra optimalizáltál?

Ahhoz, hogy az emberek megtalálják a tartalmaidat, olyan kulcsszavakra kell optimalizálnod, melyekre rákeresnek. Ehhez kulcsszókutatásra van szükséged, amit a legjobb, ha még tartalomkészítés előtt megteszel. Keresd meg a hozzád és a közönségedhez kapcsolódó népszerű kulcsszavakat, melyeknél a keresési szándék is megfelelő. A kész szöveg esetén pedig győződj meg arról, hogy a kulcsszó szerepel a címsorokban, szövegben, képaláírásokban, meta leírásban, stb., vagyis a kulcsfontosságú helyeken. A kulcsszóhalmozást viszont kerüld el!

2. Megfelelően formáztad a szöveget?

Figyelj arra, hogy vizuálisan is vonzó legyen egy szöveges tartalom, ami segít felkelteni és megtartani a látogatók figyelmét. Gondolj arra, hogy a felhasználók csak átfutják a szöveget, ezért emeld ki a kulcsfontosságú részeket, használj alcímeket, felsorolásokat, bekezdéseket.

3. Figyelemfelkeltő a címed?

Miközben fontos, hogy a megfelelő kulcsszavak szerepeljenek a címsorodban, az is lényeges, hogy felkeltse az olvasók figyelmét, és kattintsanak rá. Mindemellett SEO-szempontból arra is figyelned kell, hogy 65-70 karakternél ne legyen hosszabb a meta címsor, mert a többit levágja a Google, és a kulcsszavad lehetőleg a cím elején legyen.

4. Elhelyezted a CTA-t?

Nem tudod, mi az a CTA?

• Megmutatja a felhasználóknak a következő lépést.
• A megfelelő irányba tereli őket.
• Reagál a problémáikra.

A CTA-nak összhangban kell azonban lennie a tartalmaddal, és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a felhasználó hol tart a vásárlói úton. Ha még csak ismerkedik a cégeddel, akkor nincs értelme „Vedd meg most!” CTA-kkal bombázni, de egy információs anyag letöltésével vagy egy hírlevél-feliratkozással megpróbálkozhatsz ilyenkor.

5. Elhelyeztél külső és belső linkeket is?

Külső linkek: olyan linkek, melyek más weboldalakra mutatnak. Ezek azért hasznosak, mert növelik az oldalad hitelességét, ha tekintélyes weboldalakra mutatnak a linkjeid.

Belső linkek: azok a linkek, melyek a domaineden belül mutatnak más oldalakra. A belső linkek segítenek a Google számára jobban megérteni a weboldalad felépítését. Emellett persze a felhasználók számára is segítséget nyújtanak: további releváns információkat kínálnak.

Ne csak a SEO-szempontokat vedd figyelembe a linkelésnél, hanem azt is, hogy az olvasók számára relevánsak legyenek a linkek, mert csak így javíthatod a felhasználói élményt, ami pedig a rangsorolásra is kihat. Érdemes új ablakban megjelentetni a linkeken elérhető oldalakat, mert így nagyobb eséllyel térnek vissza a felhasználók, valamint növeli az oldalon eltöltött időt és mérsékli a visszafordulási arányt, ami a helyezésedre is hatással van.

6. Figyeltél a horgonyszövegekre?

A horgonyszöveg a kattintható, szöveges része egy linknek. Többféle típusa létezik:

• Pontos egyezés – ami pontosan leírja, hogy mi található a linkkel elérhető oldalon, például tartalmazza a címet.
• Részbeni egyezés – amikor egy vagy két kulcsszó szerepel a céloldalról.
• Márkázott horgonyszöveg – amikor a link szövege a cég neve.
• Általános – amikor például annyi szerepel a horgonyszövegben, hogy „kattints ide”.

A pontos egyezésű horgonyszövegek a leghasznosabbak SEO-szempontból, hiszen egyértelmű jelzést küldenek a keresőmotoroknak. A korábbi manipulációk miatt azonban kifelé mutató linkeknél ezekkel óvatosan kell bánni, mert gyanúsnak találhatja a Google. Belső linkeknél nyugodtan használhatók.

7. Belinkeltél hiteles forrásokat?

Ha szükséged van linkekre, melyek segítik a tartalmad, akkor megbízható, jól ismert forrásokra linkelj! Ilyenkor vedd bele a forrás nevét is, mert előfordulhat, hogy később elérhetetlenné válik a hivatkozott weboldal.

8. Használtál képeket?

Képek használata több szempontból is előnyös. Egyrészt megtöri a szöveget, vizuális vonzóbbá teszi, de fontos lehet keresőoptimalizálási szempontból is. A képkeresés a második legtöbbet használt keresőszolgáltatás a Google-keresés után. A keresések mintegy negyedéért felel. Ha megfelelően optimalizálod a címét, leírását, alt textet, akkor növeled az esélyét, hogy megjelenjen a képes találatok között.

9. Megosztható a tartalom?

A közösségi megosztási gombok a CTA egy formáját jelentik. Egy Facebook-ikon látványa olyan jelzést küld a felhasználónak, hogy ossza meg a tartalmat. Egy közösségi megosztással pedig több ember látja az oldalt, ami aztán kihat a rangsorolásra is.

10. A meta leírásról nem feledkeztél meg?

Minden egyes oldalhoz tartozik egy meta leírás. A meta leírás kialakításával már foglalkoztunk részletesen, azonban álljanak itt a legfontosabb tényezői:

• Használd benne a kulcsszavad, de ne zsúfold vele tele!
• Olyan szöveget írj, amely kattintásra készteti az embereket!
• Ne használd ugyanazt a meta descriptiont több oldalon!

A meta leírás hosszát érdemes 160 karakterben maximálni, de nem lepődj meg, ha mégsem az általad megadott szöveget jeleníti meg a Google a találati oldalon.

Hosszú vagy rövid szövegeket írj a weboldaladra?

A helyzet azért nehéz a SEO szövegírás esetében, mert mást kedvel a kereső, bizonyos esetekben mást kedvelnek az olvasók. Miközben persze a Google-nak az a célja, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa az embereknek, úgy tűnik, hogy az általa jellemzően előre sorolt 2000 szó feletti tartalmak nem minden esetben nyerik el az olvasók tetszését, vagy nem mindig ezek teljesítenek a leghatékonyabban, ha konverzióról van szó.

A keresőben a hosszú tartalom a nyerő

Először induljunk ki abból, hogy mit is mondanak a számok a hosszú tartalmakról. A SerpIQ egy sokat idézett, korábbi felmérése szerint minél hosszabb egy weboldal szövege, az annál jobb helyen szerepel a találati listán, és persze annál könnyebb a szöveget közlő cégnek jó benyomást tennie az ügyfeleire. A legjobb helyeket a 2500 szó hosszúságú tartalmak szerezték meg, amit a szöveg hossza úgy ad ki, hogy a weboldal minden szöveges tartalmát beleszámolták.

Az emberek nem olvasnak

Ezzel szemben ott vannak azok a vélemények, melyek szerint minél rövidebb egy tartalom, mondjuk egy blogposzt, az annál jobb. Sokan úgy gondolják, hogy ha már átléped a 200 szavas határt, vagyis az előbb említett 2000 szavas tartalom tizedét, akkor senki sem fogja elolvasni a szövegedet. Az egyik legnagyobb marketing guru, Seth Godin például kifejezett rövid blogposztokat szokott közzétenni.

Ott van a jelenség mögött az is, amit nagyon sokan gondolnak, akik az online médiában publikálnak, és amit Jacob Nielsen is megállapított már közel 20 éve: az emberek nem olvasnak. Mármint nem olvassák el a weboldalak szövegét. Mint korábban is már írtuk, az emberek csak átfutják a szövegeket a weben. Igen ám, de ez is csak azért van így, mert a neten irdatlan mennyiségű a szöveg, és ilyen átfutásokkal kutatjuk fel azokat a tartalmakat, melyek valóban hasznosak a számukra.

Korlátozott befogadóképesség

Ezt igazolják a Techno World News egyik cikkében idézett számok is, melyek szerint a felhasználók mintegy 10 másodperc alatt döntenek arról, hogy maradnak-e egy weboldalon vagy sem. Ha sikerül is az első, tájékozódással töltött 10 másodpercben elnyerni a bizalmukat, akkor még rászánnak 2 másodpercet az oldalra. Maximum azonban 15 másodpercet tartózkodnak egy weboldalon. Ez nyilván egy 2500 szavas szöveg befogadására nem elegendő.

Ennek a viselkedésnek az az oka, hogy amikor az interneten keresünk, akkor a Google gyakorlatilag végtelen mennyiségű találatot dob elénk. Ezzel szemben a mi kapacitásunk véges az információk befogadására. Ennek eredményeként az agy úgy reagál, hogy képessé válunk igen gyorsan végigfutni egy weboldal tartalmát, ugyanakkor nem értelmezzük annak minden elemét. Ráadásul a weboldalakon a szövegen kívül előforduló egyéb elemek, mint a linkek, a gombok és a hirdetések még inkább elvonják a figyelmünket.

A korlátozott figyelem az oka annak, hogy a weboldalak egyre minimalistábbá válnak, minden felesleget lenyesegetnek róluk a tervezőik. A minél nagyobb whitespace-ek segítenek kiemelni a fontos tartalmakat és ezzel tudjuk vezetni a felhasználók figyelmét. Tehát van az a helyzet, amikor teljes mértékben indokolt egy rövid szöveg a weboldalon.

Nos, akkor melyiket válasszuk?

A kérdés az, hogy mi a szándékunk a tartalommal? Természetesen alapvetően az eladás a végső szándék, azonban más közvetlen marketing-célok is megjelenhetnek, melyek árnyalják a képet: például

• a márkaépítés vagy
• az edukáció is lehet cél, ahogy lehet cél
• a SEO vagy éppen
• a közösségi médiában való jobb szereplés.

És hát persze nem árt azt sem végiggondolni, netán tesztelni, hogy

• a márkánk,
• a tartalmunk és
• az olvasóink

milyen hosszúságú szöveget igényelnek. Ezek mind-mind befolyásolják, hogy milyen hosszúságú tartalom mellett döntünk.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a kereső és a SEO szempontjából kétségtelenül a hosszabb szövegek a legjobbak, ezek szerepelnek a legjobban a találati oldalakon, mivel ezekben van a legtöbb kulcskifejezés, potenciálisan ezek kapják a legtöbb linket.

Ez azonban még nem minden, nem mindig és minden esetben ez a legfontosabb szempont. Ha például egy landing oldal esetében a minél nagyobb konverzió a cél, ott lehet, hogy a rövidebb szöveg hozza majd a jobb eredményeket. Lehet, mert ezt csak a tesztek fogják megmutatni. A lényeg tehát az, hogy nincs recept a megoldásra, mindenkinek magának kell kikísérleteznie, hogy mikor, melyik megoldás válik be jobban számára.

Érdemes noindex címkével jelölni a rövid tartalmaidat?

A rövid tartalom nem igazán nyerő keresőoptimalizálási szempontból, ami jelentkezik is a találati oldalakon, ahol többnyire hosszabb tartalmakat találunk az első helyezettek között (már ha információs szándékú az adott keresés). De mit tehetünk akkor a rövid tartalmainkkal? És hogyan tudjuk a lehető legtöbbet kihozni belőlük, ha készítünk ilyet?

Van, akiben már az is felmerült, hogy egyáltalán nem is indexelteti a Google-lel a rövid, egy-két vagy néhány bekezdéses tartalmait. Így volt ezzel egy online hírlap SEO-sa is, hiszen a weboldalán sok a rövid tartalom, ezek pedig a Google szemében – pont a rövidségük miatt – akár értéktelennek is számíthatnak, és lehúzhatják az egész oldal minőségét.

Nem teljesen alaptalan a félelem a rövid tartalmak miatt, hiszen a Google Panda algoritmusát éppen azért tervezték, hogy csökkentse a gyenge és értéktelen tartalmak jelenlétét a keresőtalálatok között.

De mit tehetünk ebben a helyzetben, ha nekünk is vannak rövid anyagaink a weboldalunkon? Valóban meg kellene fontolni azt, hogy „noindex” címkét alkalmazunk, hogy a Google ezeket ne is lássa, így ne befolyásolják az értékelését?

A választ John Mueller, a Google szakembere adta meg, aki elmondta, hogy a noindex címke alkalmazása a weboldaltulajdonos saját döntése, azaz ő határozza meg, hogy szeretné-e szerepeltetni az indexben az adott oldalt, vagy sem. Mindenesetre Mueller úgy látja, hogy nincs szükség noindex címkére csak azért, mert egy tartalom rövid. Szerinte néha a rövid tartalmak is teljesen elfogadhatók.

Persze, ha nem akarod, hogy megjelenjenek a találati oldalon, akkor használj noindexet – tanácsolta. Mint mondta, ő nem a szöveg hosszúságára figyelne, amikor arról kell dönteni, hogy egy oldalt indexeltessen-e a Google-lel, vagy sem. A Google-t ugyanis nem érdekli a tartalom hossza – hangsúlyozta.

Azt is megemlítette, hogy korábban voltak olyan hibák a Search Console-ban, amikor jelezték, hogy egy-egy szöveg túl rövid vagy túl hosszú. A Google News esetében szintén lehetséges, hogy gondot okoz egy túl rövid cikk, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a keresőből is le kellene tiltani az adott oldalt, elég, ha a Google News felé blokkolásra kerül egy metataggel.

A lényeg tehát, hogy a rövid tartalom nem jelenti automatikusan azt, hogy gyenge és értéktelen. A Google nem veszi figyelembe egy oldal értékének megállapításánál a hosszúságot. Egy hosszú tartalom ugyanolyan eséllyel kerülhet bele az értéktelen kategóriába, ha tömve van szeméttel, vagy ha semmi újat nem ad hozzá a webhez.

Az olyan duplikált vagy más forrásokra építő tartalmak, melyek semmi új információt nem hordoznak, lehetnek bármilyen hosszúak, értéktelennek számítanak. Ezzel szemben egy rövid tartalom is tud értéket adni, ha valami új vagy hasznos dolgot közöl. És lehet ez bármilyen rövid információ vagy gyorshír, melyet más weboldalak nem hoznak le.

Szintén nincs gond a rövid tartalmakkal, ha megfelelő választ adnak a felhasználók valamely kérdésére. A Google ugyanis a lehető legjobb választ próbálja megadni minden keresésre, nem pedig a leghosszabb választ.

Google: nem muszáj csak egyetlen témáról írnod, hogy jó helyen szerepelj a kereséseknél

Sokan aggódnak amiatt, hogy a Google nem fogja érteni a weboldalukat, és így nem fogja őket megfelelően rangsorolni, ha többféle témában tesznek közzé azon tartalmakat. Danny Sullivan, a Google szakembere, azonban megnyugtatott mindenkit, hogy erről szó sincs: nem muszáj egyetlen „niche” témához ragaszkodni egy blogon vagy weboldalon, ha valóban a Te közönségedhez szól a tartalom és nem a keresőmotoroknak.

A kérdés a közelmúltban ugyanis felmerült annak kapcsán, hogy a Google a hasznos tartalmak algoritmusának indulásakor azt a kérdést tette fel tájékoztató anyagában, hogy „Sok tartalmat készítesz különböző témákban annak reményében, hogy majd valamelyik jól fog teljesíteni a keresésnél?” Ez abban a listában jelent meg, mely a figyelmeztető jeleket tartalmazta – már ha igennel válaszolsz a kérdésre – a tartalmad minőségével kapcsolatban.

Mint kiderült azonban, ez csak akkor érvényes, ha a keresőmotorok számára írod a tartalmaidat. Ha az embereknek, akkor nem kell aggódnod miatta. Danny Sullivan úgy fogalmazott, hogy a közönségednek bármit és bárhogyan írhatsz, illetve ezt kellene tenned. Ezért érinthetsz bármennyi témát a blogodban, nem szükséges egyetlen témára összpontosítanod. A Google senkit nem fog bűnözőként elkönyvelni, ha többféle témát is érint a weboldalán – derült ki szavaiból.

Az idézett kérdés kapcsán ezen kívül jelezte, hogy annak lényege a második felében olvasható, vagyis az „annak reményében, hogy majd valamelyik jól fog teljesíteni a keresésnél” a fontos. Ugyanis sokan gyártanak posztokat a legkülönfélébb témában a blogjukban elsősorban annak reményében, hogy majd valamelyik sikeres lesz a keresőben. De ha az elsődleges cél az, hogy az embereknek írj valamit, akkor nincs ezzel gond.

A hozzászólás, mint tartalom: miként tekint rá a Google?

A Te weboldaladon is megjelenhetnek hozzászólások? Akkor nem árt tudnod, hogy a hozzászólásoknak lehet értéke SEO-szempontból, ugyanakkor erősen moderálni kell őket, ne okozzanak problémát keresőoptimalizálási szempontból.

A Google a tartalom részének tekinti

A hozzászólásokat sokan nem tekintik a fő tartalom részének, ugyanakkor Google másként látja a helyzetet, és nem kezeli külön a felhasználók által készített tartalmakat az általad készített fő tartalomtól. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha születik egy blogbejegyzésed, mely alá lehet kommentelni, akkor a hozzászólásokat a fő tartalmad részeként kezelik a keresőmotorok. Vagyis, amikor rangsorolásra kerül sor, akkor a hozzászólások tartalmát is figyelembe veszik a szöveg értékelésénél.

Erről John Mueller, a Google szakembere beszélt egy videóban, ahol azt a kérdést kapta, hogy ha a „Google a weboldalakat a relevancia és a minőség alapján vizsgálja (több más tényező mellett), akkor ez igaz a felhasználók által az eredeti szöveg mellé készített tartalmakra is?” Mint válaszából kiderült, felhasználó által készített tartalom bármi lehet, ami azt követően kerül az oldalra, hogy az közzétételre kerül. Ez lehet egy hozzászólás vagy bármilyen élő beszélgetés felhasználók között. De akármilyen is a típusa, a Google azonos tartalomként kezeli, mint az eredeti szerző által közzétett tartalmat.

John Mueller egy 2022 februári Google Search Central SEO office-hours hangout során azt is elmondta, hogy ha a felhasználók maradnak az adott oldal fő témájánál, kapcsolódik ahhoz a kommentjük, akkor az segít a rangsorolásnál a Google számára. Egy releváns hozzászólás ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy a Google jobban megértse az oldalon szereplő tartalmat, és felismerje, hogy milyen keresőkifejezésekre kellene megjelennie az oldalnak a keresőben.

Az információ plusz értéke általában annak köszönhető, hogy a hozzászólók a „saját szavaikkal” fogalmazzák meg a témát, azaz máshogy közelítik meg, mint a tartalom szerzője – derült ki a szakember szavaiból.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy amikor a felhasználók irreleváns hozzászólásokat hagynak a weboldalon, az leronthatja az egész oldal minőségét. Az off-topic hozzászólások ugyanis vegyes jelzéseket küldenek a Google-nek az oldalról, illetve arról, hogy milyen keresőkifejezésre kellene megjelennie.

Mueller szerint a felhasználók által közzétett tartalomnak meg kell felelnie a weboldaltulajdonos által a saját tartalmainál alkalmazott követelményeknek. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ne engedj ki mindent az oldaladra, amit a felhasználók tesznek ott közzé! A weboldal tulajdonosa felelős az oldalán elhelyezz kommentekért, annak ellenére, hogy a hozzászóló közvetlenül nem kapcsolódik az oldalhoz.

Ha pedig a hozzászólásokban spam-linkek szerepelnek, akkor az akár büntetést vagy leértékelést is eredményezhet.

Érdemes noindex jelölést használni a hozzászólásokat tartalmazó oldalaknál?

Mint az előbbiekből látható, a hozzászólások segíthetik a Google-t egy weboldal tartalmának jobb megértésében, ugyanakkor az irreleváns, spam hozzászólások leronthatják az egész oldal minőségét. A Google azt javasolja, hogy moderáljuk a hozzászólásokat, ugyanakkor sokaknak erre nincs idejük, így vagy leállítják a hozzászólások lehetőségét az oldalon, vagy a spam hozzászólásokat tartalmazó oldalakat inkább noindex jelöléssel látják el.

John Mueller azonban egy Twitter üzenetében jelezte, hogy ő semmiképpen nem noindexelné a hozzászólásokat tartalmazó oldalakat. Azt is hozzátette azonban, hogy mindenképpen meg kell győződnöd arról, hogy a hozzászólások olyan tartalmat képviselnek, amit szeretnél közzétenni a weboldaladon. „Néhány komment hasznos, más kommentek spamek. Tartsd meg a jókat!” – hangsúlyozta.

Azt a problémát persze ez a tanács nem oldja meg, hogy ha nagyon élénkek a felhasználók a weboldaladon a hozzászólás-szekcióban, nincs időd kezelni őket, ráadásul sok közöttük a kártékony komment, akkor mit tegyél. Ilyenkor a legjobb megoldás mégis az lehet, ha leállítod a hozzászólás lehetőségét az oldalon. Így elveszik a plusz érték, amit hozzáadhatnának a kommentek a tartalomhoz, de problémát sem tudnak okozni.

A noindex révén egyébként csak a keresőmotorok nem látnák a hozzászólásokat tartalmazó oldalaidat, a felhasználók viszont igen. Ennek pedig olyan esetekben nincs semmi értelme, amikor tele van értéktelen, spam hozzászólással az oldal, hiszen ez rontja a felhasználói élményt is. Márpedig az alapelv az, hogy a felhasználóidnak ugyanazt vagy még jobb tartalmat mutass, mint a keresőmotoroknak.

Szigorú moderálásra van szükség a hozzászólásoknál

John Mueller tanácsa szerint lehet használni a noindex meta taget, de csak addig, amíg a felhasználók által készített tartalmakat, azaz a hozzászólásokat minőségi szempontból nem ellenőrizted. Akkor viszont kerüljön indexelésre az oldal, ha megfelelőnek tartod a minőséget.

Ez persze nem feltétlenül járható út hozzászólások esetében, hiszen azok később kapcsolódnak hozzá az oldal tartalmához. Emiatt szükség lesz egy jól működő, hatékony moderálási rendszerre. Mueller szerint egyébként a legnagyobb kihívás, hogy a témánál tartsuk a felhasználókat.

Arra pedig különösen figyelni kell, amikor a felhasználók által készített tartalmaknál linkek jelennek meg – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy ha egy weboldaltulajdonos engedi a linkek megjelenítését a hozzászólásoknál, akkor azokat az „UGC” link attribútummal (rel=”ugc”) kellene jelölni, azaz mint felhasználók által készített tartalmat. Ez már egy új megoldás a Google-nél, de a megszokott, régi nofollow is működik ezeknél a linkeknél.

Mit jelent a Google számára a friss tartalom? És mikor előnyös neked?

Sokszor emlegetjük a keresőoptimalizálás és tartalom kapcsolatáról szóló anyagainkban a frissesség kérdését, mivel a jelek szerint valamilyen mértékben figyelembe veszi a Google a rangsorolásnál. Azt ugyanakkor még nem fejtettük ki bővebben, hogy vajon mit is érthet friss tartalom alatt.

Mi az a friss tartalom?

A friss tartalom kifejezés valamilyen közelmúltban közzétett, frissített, olykor pedig újraírt tartalmat jelent. A Google és a felhasználók bizonyos tartalomtípusok esetében előnyben részesítik a friss tartalmakat, hiszen ezek naprakészek.

A Google frissességet vizsgáló algoritmusa 2011-ben jelent meg, és azóta az új trendekbe illeszkedő és az úgynevezett idő-érzékeny kulcsszavak esetében a friss tartalmak előnyt élveznek a találati oldalakon.

De mi alapján határozza meg vajon a frissességet a Google? Az algoritmust nem ismerjük, így csak feltételezéseink vannak.

Az online közzétett tartalmak esetében négy időpont is felbukkan:

• a közzététel dátuma
• az indexelés dátuma
• az utolsó feltérképezés dátuma
• a módosítás dátuma

A Moz szerint a Google több tényező alapján becsüli meg egy tartalom frissességét. Ezek közé tartozik:

• az oldal kezdő dátuma: vagyis mikor indexelte a Google
• a változások mennyisége a frissített oldalon: a nagyobb változások „nagyobb frissességet” jelentenek
• a változások száma a weboldal fő tartalmában: a szövegtörzs módosítása nagyobb frissességet jelent, mint ha mondjuk csak a dátum változna
• a változtatás gyakorisága: a gyakoribb változtatás frissebb tartalmat jelez
• új oldalak létrehozásának gyakorisága: azok a weboldalak, melyek több új oldalt hoznak létre, magasabb pontszámot kapnak
• az oldalra mutató linkek frissessége: ha olyan oldalakról kap linket, melyek frissességi pontszáma magas, akkor a linkelt oldalnak is javul a pontszáma.

Az ezek alapján kalkulált frissességi pontszám egy jelzés azon algoritmusok számára, melyek az oldal rangsorolásáért felelnek.

Ugyanakkor az is lényeges, hogy bizonyos keresési kifejezések esetében fontosabb, mások esetében kevésbé fontos a frissesség, ami azt jelenti, hogy minden kulcsszó esetében külön kell értékelni a frissességet és annak fontosságát.

Milyen témákban vizsgálja a frissességet a Google?

• Aktuális események
• Trendi témák
• Ismétlődő események és beszámolók (pl. választások, konferenciák)
• Folyamatosan jelen lévő, de mégis mindig változó információk (pl. termék-értékelések)

Ugyanakkor vannak olyan témák, ahol az aktualitásnak nincs jelentős szerepe az információ pontosságát illetően. Ilyen lehet többek között:

• receptek
• történelmi tények
• tágabb témák
• örökzöld témák

Ha például valamilyen trendre keresünk rá, akkor azok az oldalak, melyek régen frissültek, mélyebben találhatók a vonatkozó találati oldalon. Ugyanakkor, ha egy szélesebb témakör érdekel minket – mint például, hogy mi a SEO -, akkor ott nem annyira fontos a frissesség, így régebbi, örökzöld, de jó tartalmak jelennek meg.

A gyakorlatban azt érdemes megvizsgálni, hogy a számodra fontos keresőkifejezések, kulcsszavak esetében milyen találati oldalt jelenít meg a Google. Ha azt látod az első tíz vagy húsz találat esetében, hogy azok meglehetősen újak, tehát nincsenek közöttük sok-sok évnél régebbiek, akkor ebben az esetben nyilván fontos az időszerűség a témában.

Melyik jobb: új tartalom létrehozása vagy a régi tartalom optimalizálása?

Amit kijelenthetünk az előbbiek alapján az az, hogy a témától függ, hogy új oldalakra van inkább szükséged, vagy a régi tartalmak gondozására. Mint mondtuk, azt, hogy melyik kategóriába tartozik valamely témád/kulcsszavad, a legegyszerűbben úgy nézheted meg, ha megvizsgálod a keresésre felbukkanó találati oldalon megjelenő találatokat. Ha csupa friss, dátumozott információt találsz, akkor ott a frissességi algoritmus hatása jelent meg, így ebben a témában nincs gond a mindig új tartalmakkal, már ha elől akarsz szerepelni.

Sokan úgy gondolják, hogy a frissebb tartalmakat mindig előrébb sorolja a Google, ezért vagy az új tartalmak készítésének lázában égnek, és/vagy rendszeresen újradátumozzák a régi tartalmakat. Pedig, mint mondtuk, a legtöbb tartalom esetében egyáltalán nem lényeges szempont a frissesség. A frissességi algoritmusról itt írtunk bővebben, így nem ismételnénk meg a benne szereplő információkat.

A SEO-ra egyébként inkább az örökzöld tartalmak készítése és fejlesztése, a huzamosabb ideig népszerű kulcsszavakra optimalizálás a jellemző. A találati oldalak nagyobb részét ezek teszik ki, ráadásul mindez összecseng a Google szavaival.

Ez azt jelenti, hogy a régebbi, azaz örökzöld tartalmak teljes mértékben relevánsak és magas minőségűek lehetnek a Google szemében a keresésekre. A legtöbb tartalom egyébként ilyen, ha például nem egy hírről van szó, melynek rangsorolását a frissességi algoritmus befolyásolja.

Ahhoz persze, hogy egy örökzöld tartalom jó helyezést érjen el, jó minőségűnek kell lennie, ráadásul úgy, hogy folyamatosan igazodjon a változásokhoz, a fejlődéshez, hogy ezt a kezdeti minőséget megőrizze. Az ugyanis egy örökzöld tartalomnál sem engedhető meg, hogy több éves, már nem érvényes információkat tartalmazzon. Különösen akkor, ha közben a konkurencia hasonló témájú anyagai fejlődnek, aktualizálódnak, egyre jobbak.

Érdemes tudni, hogy a Google a sok új tartalom miatt nem nézi át túl gyakran a régebbi tartalmakat, kivéve, ha azok rendszeresen módosulnak. Az örökzöld tartalmaid rendszeres frissítésével javítod az oldalak frissességi pontszámát, így jobb lesz az idő-érzékeny tartalmak rangsorolása.

Persze, ha egy tartalmad már indulásnál sem ért el jó helyezést a Google találati oldalain, akkor egy-két változtatással még nem fog az első helyre kerülni. Ehhez egy jobb tartalomra lesz szükséged, azaz nagyobb változtatásokra.

És itt nem arról van szó, hogy új dátumot adunk egy oldalhoz vagy sem, mert ez semmit nem jelent. Arról van szó, hogy folyamatosan javul-e a tartalom minősége. Az biztosan nem lesz elég, ha csak a dátumot módosítgatod a bejegyzéseidnél. Ez egy gyakori eljárás, és a rangsorolási tényezőkről szóló anyagunkból is kiderül, hogy már John Mueller, a Google szakembere is megszólalt az ügyben. Még akár probléma is lehet belőle, úgyhogy dátumot módosítani csak nagyobb tartalmi változtatások esetén érdemes.

A Google egyébként a Search Quality Rater Guidelinesban úgy fogalmaz, hogy a nem karbantartott, régi weboldalak vagy pontatlan, félrevezető tartalom oka lehet az alacsony minőség miatti rossz értékelésnek. Ez különösen igaz, ha nem egészségügyi vagy pénzügyi témákról van szó, mert ezeket egy kicsit másként kezeli a Google.

Mindez azt jelenti, hogy egy weboldal, mely időszerűtlen és pontatlan információkat tartalmaz, alacsony minőségűnek számít. Ugyanakkor attól, hogy egy tartalom régóta létezik, még nem lesz gyenge minőségű. Viszont figyelni kell a karbantartására, fejlesztésére.

Mikor frissítsd a tartalmaid?

Mint láttuk, egy-egy bejegyzés jelentősebb módosítása sokat számít a frissességi pontszámnál. Különösen akkor, ha egy tartalom egy teljes nagyjavításon esik át annak érdekében, hogy megfeleljen a felhasználók legújabb elvárásainak is.

Jó megoldás lehet az is, ha több, témába kapcsolódó tartalmat összefogsz egy nagyobb anyaggá, és örökzöld tartalommá alakítod át, a forgalmat pedig átirányítod a megszüntetett oldalakról. De honnan tudhatod, hogy mikor érdemes hozzányúlni a meglévő oldalaidhoz?

Ehhez a weboldalak teljesítményére vonatkozó mutatókat érdemes nézegetni, mint például a forgalom vagy az aktivitás. Ha ezeknél csökkenést tapasztalsz, akkor hasznos lehet újra elővenni az oldalt, és kicsit átdolgozni, kiegészíteni.

A forgalom változását persze más tényezők is befolyásolják, hiszen az egyes keresőkifejezések népszerűsége is változik időnként, ahogy megjelenhet egy új konkurens is a találati oldalon. Emiatt érdemes nézegetni a kulcsszavaid helyezés-változását, így látod a trendeket. Ha mindezt a kattintások és megjelenés viszonylatában vizsgálod a Search Console-ban, akkor az is kiderülhet számodra, hogy mikor érdemes valamely oldaladat frissíteni.

Mennyi idő után láthatod az eredményét a javított tartalmaidnak?

Amikor arról van szó, hogy javítanál a helyezéseden, vagy úgy érzed, hogy a Panda-algoritmus okoz gondot, akkor a legjobb megoldás, ha feljavítod a tartalmaidat. A hogyanra az előbbiekben remélhetőleg elég alaposan megadtuk a választ, ugyanakkor továbbra is kérdésként merülhet fel benned, hogy ennek a tartalom-javításnak mégis mikor lesz látható az eredménye? Nos, túl jó hírekkel nem szolgálhatunk. De lássuk, mit mond a Google!

Több hónap lehet

Az talán nyilvánvaló a számodra is, hogy elkezded feljavítani a tartalmaidat a fenti tanácsokat figyelembe véve, akkor egy-két nap elteltével még nem számíthatsz látványos ugrásra a helyezésedet illetően. A Googlebot számára időbe telik, míg átfésüli valamennyi weboldaladat, majd értékeli és rangsorolja az új jelzéseknek megfelelően.

Ami fontos, hogy egy-egy oldalnál – tehát a feljavított aloldalak esetében – láthatsz viszonylag gyors javulást, de a teljes weboldalt tekintve jóval lassabb lesz a változás. Az adott oldal azonnal jobb helyezést kap, amint feltérképezi és újraindexeli a Google. Egész más a helyzet azonban a teljes weboldal minősítését illetően.

Az egyik Google Webmaster Office Hours során felvetődött ez a kérdés John Muellernek, a Google szakemberének címezve. Ő úgy válaszolt, hogy szerinte nincs valamiféle meghatározott idő a helyezés javulására. Általában a folyamat úgy zajlik, hogy először megpróbálják felmérni a tartalom minőségét és meghatározni, hogy melyek voltak a nagyobb változások a minőséget illetően. Ez azt jelenti, hogy minden szöveget újra fel kell dolgoznia a Google-nek.

Vagyis ne számíts arra, hogy egyik nap feltöltöd az új tartalmadat, majd másnap már fel is dolgozza azt a Google, és az eredmény jelentkezik is a rangsorolásnál. Ez a munka ennél hosszabb időt vesz igénybe. És hogy mennyi ez a hosszú idő? John Mueller szerint valószínűleg több hónapba is beletelik, míg mindent újra feldolgoznak és megértenek az oldaladon. Sőt, néha még több.

Vagy akár több mint fél év

Más alkalommal azt is jelezte Mueller, hogy az algoritmusnak nincs könnyű dolga a teljes weboldal újraértékelésével, mivel a javított szövegen túl még sok gyenge minőségű aloldala lehet, melyek mind hatással vannak a minősítésre. Ráadásul, vannak olyan helyzetek, amikor egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Például, ha a designt és a funkciókat tekintve is javítasz az oldalon. Úgyhogy az újraértékelési idő, illetve a hatás érzékelése a találati oldalakon akár fél év, vagy még hosszabb idő is lehet, mert itt egy olyan helyzetről van szó, amikor az egész rendszert kell újra feldolgozni.

Vagyis Mueller szerint a legjobb megoldás, ha folyamatosan javítjuk a weboldalunkat, és nem valamit módosítunk rajta, majd várunk, hogy lesz-e hatása a változtatásnak. „Én nem várnék, folyamatosan dolgoznék a weboldalon” – hangsúlyozta a Google szakértője.

Ennek a hosszú időnek egyébként másik oka az, hogy a gyenge minőségű oldalakat ritkábban fésüli át újra a Google. Egyáltalán nem rendhagyó, amikor több mint fél év is eltelik a Googlebot két látogatása között.

A tartalmak újra-feldolgozására tehát nincs meghatározott időkeret, nincs stopperóra, melyet beállíthatsz, miután feltöltötted a törölted vagy javított tartalmaidat, kialakítottad a weboldalad új verzióját. A feldolgozás ennél sokkal több időt vesz igénybe, mivel a Google algoritmusainak meg kell érteniük a weboldaladon bekövetkezett változásokat.

Akár visszaesést is eredményezhet

Ráadásul az sem kizárt, hogy olyan tartalmakat töröltél az oldalról, melyek értékesek voltak a Google szerint, így a helyezésed javulás helyett romlik. A Google ezért javasolja mindig azt, hogy inkább javítsd fel a meglévő tartalmaidat, mintsem töröld őket. A kiegészítés, javítás révén ugyanis csak jobb helyezést érhetsz el, romlást nem.

A lényeg tehát, hogy a tartalmak feljavítása mindig a legjobb megoldás, amikor tartalmi problémák vannak a weboldaladdal, ugyanakkor gyors eredményeket ettől a megoldástól sem szabad várni. Ráadásul az is kérdéses, hogy azokat a tartalmakat, melyeket Te kitűnőnek látsz, milyennek ítéli meg a Google a konkurencia tartalmaihoz viszonyítva.

A régi tartalom törlése javít az új tartalmak helyezésén?

Sokan a régi tartalmak fejlesztése helyett inkább azok törlése mellett döntenek. Ennek természetesen nem csak a lustaság lehet az oka, hanem akár az is, hogy a régi tartalom mára idejétmúltá vált.

Gondolj például arra, hogy egy olyan technológiát mutat be a szöveg, vagy egy olyan termék használatához ad tippeket, amit mára senki nem használ, így alapvetően keresés, érdeklődés sem mutatkozik rá egy idő után. Ilyenkor sokan – akiknek eszébe jut a rendrakás – az oldal törlését választják, hiszen az újabb tartalmak fontosabbnak tűnnek, és ezek indexelése hasznosabbnak tűnik a weboldaltulajdonos számára.

John Mueller ugyanakkor arra figyelmeztetett az X-en, hogy a régi tartalmak törlése miatt ne számítsunk a megmaradó tartalmak helyezésének javulására a találati oldalakon.

Ezzel szemben viszont a Google hasznos tartalom algoritmusához kapcsolódó dokumentációjában azt jelzi, hogy a haszontalan tartalmak eltávolítása hozzájárulhat a többi tartalom helyezésének javulásához.

Itt tehát látható egy komoly ellentmondás.

Ennek ellenére John Mueller következetes a kérdésben, hiszen már korábban is jelezte, amikor a CNET egy rakás tartalmát kidobta az oldalról, hogy az ilyen takarításnak lehet értelme, ugyanakkor nem lesz hatása a SEO-ra.

Az ellentmondást talán úgy lehet feloldani, hogy nem biztos, hogy a weboldaltulajdonos meg tudja mondani, mi az a tartalom, amit a Google már haszontalannak, túl réginek tart, és mi az, amit nem. Mások lehet tehát a weboldaltulajdonos szempontjai és mások a Google-é. Ezt mindenképpen érdemes észben tartani, ha a tartalom tisztítására adjuk a fejünket.

Google: Vigyázz az oldalaid számának szaporításával!

Az előbbihez kapcsolódik az a kérdés, hogy ha születik egy új tartalmad, vagy kiegészítenél egy korábbit, akkor mit tegyél? Hozz létre egy új weboldalt? Bővítsd ki inkább a régit? Ilyenkor gondolni kell arra, hogy egy-egy új oldal hozzáadása a meglévőkhöz hatással lesz a weboldalad egészére. Erről John Mueller beszélt a Redditen, ahol külön meg is említette, hogy az új aloldalak hozzáadása a weboldaladhoz sok esetben nem a legjobb megoldás.

Erről a Google általában nem nagyon szokott említést tenni, általában csak azt emelik ki, hogy amikor új tartalmakkal bővítesz, akkor figyelned kell azok minőségére, mert így segítik a weboldalad egészének megítélését. A tartalmi fejlesztésnek arra az aspektusára azonban már nem térnek ki, hogy az új tartalom fel is hígíthatja, illetve csökkentheti a meglévő oldalak értékét.

Mueller szerint, amikor új oldalakat adsz a weboldaladhoz, akkor azok nem fognak egyből olyan pozícióba kerülni a találati listán, mint a régi oldalaid. Ennek az az oka, hogy a régebbi oldalakra már mutatnak linkek – külsők és belsők -, míg az új oldalak még nem rendelkeznek linkekkel. Ráadásul az új oldalak miatt az eddigi globális weboldal-érték több oldal között oszlik meg. Márpedig ez azt jelenti, hogy minden weboldalad egy kicsit kevesebbet fog érni.

Ugyanakkor persze, ha szükséged van egy új oldalra, hogy eladj egy új terméket vagy szolgáltatást, akkor hozz létre új oldalt – javasolta a Google szakembere. Ha az újonnan létrehozott oldalak magas minőségűek, akkor nem is fogod észlelni a visszaesést. De ez csak abban az esetben, ha a közönség számára valóban hasznos az új aloldal. Ha csak a Google kedvéért hozol létre új tartalmakat, akkor érdemes átgondolnod a stratégiád.

Sok weboldaltulajdonos ugyanis csak a Google miatt hoz létre tartalmakat, a közönsége pedig vajmi kevés hasznát veszi azoknak. Ráadásul ezek az oldalak sokszor nem is igazán jó minőségűek, és a felhasználók sem kíváncsiak rájuk. Ha viszont értékes egy oldal, akkor lehet akár az is, hogy ebből az egyetlen oldalból áll a teljes weboldalad. Vagyis, ahhoz, hogy jó helyezést érj el, nem feltétel, hogy sok aloldalad legyen vagy, hogy sok kulcsszóra rangsoroljon a Google.

Mi van, ha kettéosztanád valamely oldalad?

Egy másik eshetőség, amikor a weboldalad tartalmait rendezed, hogy van egy oldalad, de elképzelésed szerint lehetne akár két külön aloldalra rendezni. Ezt sokan megteszik, azonban az előbbiekből következően ennek is gyakran több a kára, mint a haszna. Akadnak, akik azt feltételezik, hogy ha egy keresésre több oldalt is fel tudnak mutatni, akkor dominálni fogják a Google találati oldalát. Ez azonban tévedés.

A probléma az – ha csak nem kifejezetten az adott weboldalra keresnek rá -, hogy a Google ritkán mutat két találatnál többet egy weboldalról egy adott találati oldalon. Emellett, amikor megosztasz egy létező oldalt, akkor az addigi rangsorolási jelzések gyengülni fognak, hiszen két oldal között oszlanak meg. Ez azt jelenti, hogy a két oldal nem fog olyan pozíciót megszerezni, mint az eredeti.

Erről John Mueller is beszélt a Twitteren, amikor azt kérdezte valaki, hogy van-e kockázata egy oldalt két másikká felosztani. Mint mondta, ha egy weboldalt kettéosztasz, akkor mindegyik új oldal a saját jogán rangsorolódik. Ennek eredményeként a két oldal nem jelenik meg olyan jó pozícióban és nem hoz olyan jó forgalmat, mint az eredeti oldal.

Arra is felhívta a figyelmet a szakember, hogy amikor egy weboldalt átirányítunk egy másikra, akkor számolni kell egy kis csúszással, hiszen a Google fel kell térképeznie az új oldalt, megvizsgálni az egyezést a régivel, átvinni a jelzéseket az újra, ha indokolt.

Azt is megjegyezte, hogy amikor egy weboldal felosztásra, vagy akár több oldal egyesítésre kerül, akkor a változás feldolgozása mindig több időbe telik a Google-nek, mint ha egy oldal kapna egy sima átirányítást egy másikra. Ez „megzavarja” a rendszereiket, és időbe telik, amíg megértik az új oldalt.

Gondold tehát végig, hogy mennyire fontos oka van az oldalad kettéosztásának. Ha a felhasználók miatt indokolt, akkor persze meg kell tenni, de gondolni kell a SEO-val kapcsolatos következményekre. Viszont, ha pusztán keresőoptimalizálási szándék húzódna meg a lépés mögött, akkor nem érdemes, mert veszteséget fog elszenvedni az oldal a helyezést és a forgalmat tekintve, ha csak nem annyira erősek a rangsorolási jelzések, hogy mindkét oldalt megtartsák az adott kulcsszavakra.

Ha jó helyezést akarsz elérni egy tartalmaddal, akkor ne jelenítsd meg más oldalon!

Ha van egy kulcsszót figyelembe véve elkészített tartalmad, amivel az a szándékod, hogy jó helyezést érj el a találati oldalakon, azt semmiképpen ne tedd közzé a sajátodtól eltérő weboldalakon! Erre John Mueller, a Google szakembere hívta fel a figyelmet.

Van ugyan értelme annak, ha egy cikket – melyben megjelenik a neved vagy akár a linked – más oldalakon megjelentetsz, de jó helyezést ne remélj tőle.

Tartalmak más oldalakon megjelentetése jó megoldás arra, hogy elérjünk egy szélesebb közönséget, esetleg linkeket szerezzünk. Használják is ezt úgynevezett PR-cikkeknél, melyet szeretnének a küldők minél több online médiafelületen megjelentetve látni, de működik linképítési szempontból is, akár fizetés ellenében, akár ingyen.

Ha azonban ez a tartalom már szerepel az oldaladon abból a célból, hogy valami SEO-eredményt elérj vele, akkor utóbbi nem feltétlenül fog sikerülni, ugyanis mint John Mueller rámutatott: az ilyen tartalom duplikált tartalomnak számít.

Nem biztos, hogy elég lesz a tartalmaidat fejleszteni

Sokan esnek abba a hibába a SEO kapcsán, hogy egy-egy területre összpontosítanak – linkek, tartalom vagy épp technikai tényezők – és ezek javításától várnak nagy csodát. Ami azonban nem következik be. Így van ez a tartalom esetében is, mely bár jelentős rangsorolási tényező (azaz benne van az első háromban), önmagában mégsem feltétlenül elegendő egy jó vagy akár csak jobb helyezéshez a tartalmaid fejlesztése.

És ezt nem mi mondjuk, hanem John Mueller, a Google szakembere. Egy kérdező ugyanis az iránt érdeklődött, hogy hiába javítja a weboldala közepes minőségű tartalmait, nem igazán látja a helyezése javulását. Erre válaszul hívta fel a figyelmet a szakember arra, hogy amikor ilyen célunk van, akkor nem elegendő pusztán a tartalomra összpontosítani, hanem az oldal általános minőségére kell odafigyelni, illetve arra, hogy különbözzön az oldal a versenytársakétól.

A válaszból persze olyan részletek is kiderültek, hogy nincs igazán konkrét időtartam azzal kapcsolatban, hogy egy-egy tartalmi javítás mennyi idő alatt eredményez javulást a rangsorolásban. Korábban ő 6 hónapot említett, ez azonban nem egy kőbe vésett szám, mindössze annyit jelent, hogy általában ennyi idő alatt már jelentkezni szokott a hatás a rangsorolásnál nagyobb weboldalaknál, ahol elég sok idő minden weblapot újraindexelni és újra kiértékelni. Ezért nem érdemes a 6 hónap elteltére várva ölbe tett kézzel ülni, mert az időszak lehet kevesebb – főleg a kisebb weboldalaknál – és több is.

És bár a tartalmi javítás jó és hasznos, azonban néha a weboldal „általános témája” szorul javításra. És ahogy az előbbi is már említettük, figyelni kell arra is, hogy mennyire különbözünk a konkurenciától.

Ami ráadásul nem csak a tartalomra érvényes, hanem általánosságban arra, hogy mit is kínálunk az ügyfeleknek. Ennek kell különböznie jelentős mértékben azért, hogy amikor egy látogató a keresésből megérkezik a weboldalra, utána többször is vissza akarjon térni kifejezetten a Te weboldaladra, mert máshol ugyanazt nem kapja meg.

A Google nem fogadja el a mesterséges intelligencia által készített tartalmakat – ha azokkal manipulálni próbálnak

Mivel rohamosan terjed a mesterséges intelligencia általi tartalomkészítés, ezért érdemes tudni, hogy miként áll hozzá az ilyen tartalmakhoz a Google. A 2022 eleji állsápontjuk szerint az automatikusan, mesterséges intelligencia igénybe vételével készülő tartalmak ellentétesek voltak a Google irányelveivel. Erre hívta fel a figyelmet John Mueller, a Google szakembere egy Google Search Central SEO office-hours során, ahol szóba került a GPT-3 AI eszköz, mely szövegek írására alkalmas mesterséges intelligencia alapon.

Mint akkor mondta, az ilyen tartalmakat spamnek tekinti a Google. A mesterséges intelligencia által gyártott szövegek ugyanis az automatikusan generált tartalom kategóriájába tartoznak, és kézi műveletekhez vezethet a Google részéről, ha ilyennel találkoznak egy weboldalon. És habár azt Mueller is elismerte, hogy ma már a gépi tanuláson alapuló szövegek jobbak, mint a régi, automatikusan előállított szövegek, de ettől még nem változott a hozzáállásuk.

Csak a manipulációs célzatú automatikusan generált tartalmakkal van gondja a Google-nek

John Mueller fentebb olvasható szavait árnyalja a webmester irányelvekhez 2022 áprilisában hozzátett módosítás, mely már azt írja, hogy az automatikusan generált tartalmak szembe mennek a Google irányelveivel, de csak abban az esetben, ha a „rangsorolás manipulálásának szándékával” készülnek.

Kérdés, hogy ez mennyiben tekinthető változásnak, ugyanis az innen linken elérhető, automatikusan generált tartalmakról szóló Google-dokumentáció esetében nincs változás, és majdnem pont ugyanezt mondja már évek óta. Tehát akkor van gond egy weboldalon az automatikusan generált tartalommal, „ahol a cél a rangsorolás manipulációja és nem a felhasználók segítése.”

Mindenesetre az irányelveknél korábban „automatikusan generált tartalmak” sor jelent meg (melyek szembe mennek a webmester irányelvekkel), most már viszont kifejezetten olyan automatikusan generált tartalmakról van szó, melyek célja a rangsorolás manipulációjára irányul (automatically generated content intended to manipulate search rankings). A linkelt tartalomban olvasható szöveg viszont nem változott.

Amennyiben pedig a mesterséges intelligencia segítségével jobb tartalmak fognak készülni, illetve ezáltal javul a felhasználói élmény, akkor már csak idő kérdése, hogy a Google megváltoztassa eddigi álláspontját. Annál is inkább, hiszen egyébként ő is használja régóta a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat.

Büntet-e az AI-tartalmak miatt a hasznos tartalom algoritmus? (FRISSÍTÉS, 2023.11.03.)

A hasznos tartalom algoritmussal a Google-algoritmusokról szóló anyagunkban foglalkoztunk. Érdemes azonban megnézni, hogy pontosan mi a célja ennek az algoritmusnak. Olyan tartalmakat keres és emel ki, melyek

• egy speciális célközönség figyelembe vételével íródtak
• szakértelmet mutatnak
• megfelelnek a célközönség keresési szándékainak
• megfelelnek a Google webmester irányelveinek

A lényege mindennek, hogy a Google az emberközpontú tartalmakat részesíti előnyben ezzel az algoritmussal. Ugyanakkor a Google nem azt nézi elsősorban, hogy milyen módszerrel készült a szöveg, hanem a tartalom minőségére figyel. Az algoritmusfrissítéseik ezért általában az alacsony minőségű tartalmak és spam oldalak elleni küzdelemről szólnak.

A széles körben elterjedt hiedelmekkel szemben azonban a hasznos tartalom algoritmus nem az AI-tartalmakra válaszul született meg.

Ezt erősíti, hogy ugyan a kapcsolódó dokumentációban első körben szerepelt egy olyan kifejezés, hogy a hasznos tartalomnak „emberek által írt tartalom”-nak kell lennie, ezt azóta eltávolították. Ami lehet annak csendes beismerése, hogy elviekben nincs baj az AI használatával.

A gyakorlatban viszont vannak gondok. Leginkább az, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg sokszor gyenge vagy jobb esetben csak elfogadható színvonalú tartalmakat képes előállítani. Az elfogadható színvonal azonban sok esetben kevés ahhoz, hogy kiemelkedjen a tartalmad a többi közül. Ezt legfeljebb úgy érheted el, ha az AI-t csak segítségre használod, és az ötleteit, tartalmait valaki szerkeszti, ellenőrzi és javítja. Csak az emberi közreműködés garantálja egyelőre azt, hogy valóban jó tartalom születik.

A lényeg azonban az, hogy a hasznos tartalom algoritmus sem bünteti, ha egy tartalmat a mesterséges intelligencia készít. Azt ugyanakkor bünteti, ha egy tartalom gyenge minőségű.

Tehát egészen addig, amíg értékes, hasznos tartalmat tudsz készíteni az emberek számára, nem lesz gond, még akkor sem, ha ebben az AI is közreműködik. Probléma akkor lesz, ha arra használod az AI-t, hogy kitöltsd az üres helyeket a weboldaladon szöveggel, semmitmondó, gyenge, kulcsszóhalmozó tartalmakkal, melyeket nem ellenőriz, szerkeszt, javít és tesz egyedivé, értékessé valaki.

Érdemes-e weboldal-tartalom írására használni a ChatGPT-t?

2022 végén komoly szenzációt keltett a ChatGPT megjelenése, főleg miután sokan kipróbálták, és egész használhatónak tűnt nem csak beszélgetésre, hanem akár tartalmak készítésére is, hiszen az NLP lényege, hogy olyan szövegeket készítsen, melyeket akár embereket is írhattak volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy ugyanazzal a gondolkodási képességgel rendelkezik a ChatGPT, mint egy ember, vagy akár ugyanolyan döntéshozatali képességei lennének.

De mivel itt is szövegalkotásra képes mesterséges intelligenciáról van szó, felmerülhet a kérdés, hogy lehetséges-e ennek használata weboldalak tartalmának megírására, illetve SEO-szempontból megállja-e a helyét?

Alapvetően nem, hiszen bár használható a ChatGPT szövegek megalkotására, ugyanakkor az emberi szakértelmet, döntéshozatalt nem képes kiváltani. A SEO is egy meglehetősen összetett tevékenység, melyhez a keresési algoritmusok, az emberi viselkedés és az online marketing alapelvek ismeretére van szükség. Úgyhogy, ha használjuk is szövegek elkészítésére a mesterséges intelligenciát, a jó SEO-hoz továbbra is szükség van az emberi gondolkodásra.

John Mueller, a Google szakembere is úgy látja, hogy az AI és a ChatGPT gondolkodás nélküli alkalmazása nem túl jó ötlet. Ugyanakkor úgy véli, hogy ha valaki kifogy az ötletekből vagy szüksége lenne némi inspirációra, akkor alkalmazhatja ezeket az eszközöket gondolatébresztőként.

Erről a Mastodonon nyilatkozott még 2022 végén. Itt mondta el, hogy szerinte nem a legjobb megoldás címek és leírások megalkotására az AI, viszont használható, ha kifogyunk az ötletekből, esetleg inspirációt szeretnénk kapni. Ugyanakkor a vakon követést nem javasolja, mivel az adott weboldal közönségét ezek az eszközök nem ismerik.

Összességében tehát kérdéses, hogy történt-e változás a Google hozzáállásában, illetve persze az sem teljesen egyértelmű, hogy mikor tekint egy automatikusan generált tartalmat manipulációs célzatúnak a Google.

Ugyanakkor kérdés, hogy van-e a Google-nek olyan eszköze, mely meg tudná állapítani egy szövegről, hogy azt mesterséges intelligencia állította volna elő. Egyes vélemények szerint erre sokáig csak emberi közreműködéssel volt képes, ezért is kézi műveleteket vetettek be ellene. 2023-ban már többféle technikát alkalmaznak a gépek által generált tartalmak azonosítására, így ide tartozik a természetes nyelvfeldolgozási algoritmusuk (NLP), mely elemzi a szöveget számítógép által használt szövegben jellemző minták és szintaktika szempontjából. Vagyis úgy néz ki, hogy a Google is képes megállapítani automatikusan egy-egy tartalomról, hogy azt a mesterséges intelligencia írta.

Azt már lehet látni, hogy a mesterséges intelligenciát egyre többen használják tartalmak elemzésénél, feldolgozásánál, például a média vagy egyetemek részéről, így már képesek megfigyelni a trendeket, felhasználni a szövegeket, illetve a gépi tanulás révén tartalmakat alkotni, akár teljes cikkeket is. Az Associated Press már 2014-ben elkezdte használni a mesterséges intelligenciát történetkészítéshez, azóta pedig eltelt majdnem tíz év, így nem is beszélhetünk igazi újdonságról.

A leglényegesebb tényező most a gyártott szövegek megfelelő alkalmazása. A mesterséges intelligencia ugyanis segíthet abban a tartalomkészítőknek, hogy könnyebben átlépjék a nyelvi és műveltségi határokat, javítsák az írásaik minőségét.