Blog

Jelentős mértékben alakíthatja át azt, amit eddig a SEO-ról gondoltunk, az a néhány napja nyilvánossá vált belső Google-dokumentum, mely feltételezések szerint keresési rangsorolási tényezőket sorol fel. Már amennyiben valóban a Google kereső működéséről szól. Sokak szerint fellebbent a fátyol a Google-kereső működéséről és valós rangsorolási tényezőiről, annak a jelentős oldalszámú dokumentumnak köszönhetően, mely még március elején jelent meg a GitHubon egy automatizált bot (yoshi-code-bot) révén, majd néhány héttel később - némi elemző munkát követően - Rand Fishkinnek, a SparkToro társalapítójának, a Moz korábbi vezetőjének köszönhetően vált nyilvánossá még május elején. Az adatok Erfan Azimi, az EA Eagle Digital digitális marketingügynökség vezérigazgatójának állítása szerint tőle kerültek Fishkinhez. Az információk egyébként a Google Content API Warehouse-ból származnak - mely egy belső verziója a nyilvános Document AI Warehouse áttekintésnek, mely hasonlóságot is mutat vele - , illetve egyes feltételezések szerint arra világítanak rá, hogy miként is működik a Google rangsorolási algoritmusa. Ennek kapcsán azért érdemes figyelembe venni, hogy itt egy “dokumentum-raktárról” van szó, tehát úgy tűnik, nem belső Google Search információk kerültek ki rangsorolásról és egyebekről, amit egyébként Fishkin sem állít (ellentétben Azimivel), pusztán belső Google-infókról van szó. Nagy kérdés, hogy a kiszivárgott adatoknak tényleg van-e közük a Google keresőhöz, vagy ahogy a neve is utal rá, csak egy külső API egy dokumentumtároló felépítéséhez. Ugyanakkor az információk így is árnyalják a SEO-ról eddig kialakított képet, annál is inkább, mivel abban megegyeznek a szakértők, hogy hiteles a dokumentum, tehát a Google-től származik. Azimi szerint ő is megmutatta korábbi Google-alkalmazottaknak a dokumentumokat, akik szintén megerősítették a hitelességét. De így járt el Fishkin is, aki három volt Google-alkalmazottal egyeztetett, és hasonló eredményre jutott. A Google viszont eddig nem nyilatkozott az ügyben. Mit állíthat a dokumentum, ha a keresésre vonatkoztatjuk? Fishkin, illetve az általa másik szakértőnek felkért Michail King, az iPullRank vezérigazgatója tehát ellenőrizte és elemezte a dokumentumokat, és néhány pontban összefoglalta, hogy mire jutott. És ha egyelőre kételyekkel közelítünk is hozzá, érdemes áttekinteni, mi is található benne, és milyen következtetést vonhatunk le a SEO-ra nézve, már ha valóban a keresésre vonatkozik, de most induljunk ki ebből. Az egyik legfontosabb megállapítás talán az lehet, hogy a Google szóvivőinek eddigi állításaival szemben a Google figyelembe veszi a felhasználói aktivitási adatokat. És persze az is fontos, hogy sok minden, amit eddig állítottak a rangsorolásról a Google szakemberei nem egészen úgy vannak, ahogy eddig mondták. A megállapítások: Az információk pontosak és márciusban még érvényben voltak. 2596 modulról tesz említést a dokumentáció, bennük 14 014 attribútummal. Csak a rangsorolási tényezőket sorolja fel, azok súlyozásáról nem tesz említést. King szerint olyan újra-rangsorolási tényezők szerepelnek benne, melyek egy-egy oldal pontszámát vagy annak rangsorolását módosítják vagy változtatják meg. Tartalmakat leértékelhet a Google olyan tényezők alapján, hogy például a link nem passzol a céloldalhoz, a találati oldali jelzések felhasználói elégedetlenséget mutatnak, a termékértékelések, a hely, a pontos egyezésű domain és a pornó jelenléte. A Google gyakorlatilag minden weboldalnak minden verzióját tárolja, melyet valaha indexelt. Tehát emlékszik minden változtatásra, ami egy adott weboldalon történt, ugyanakkor csak a legutolsó húsz változtatást használja fel az elemzéskor. A linkek fontosak: a linkek sokszínűsége és relevanciája továbbra is kulcsfontosságú tényező. A PageRank továbbra is működik: a főoldal PageRankjét figyelembe veszik a rangsorolásnál minden egyes aloldal esetében. A felhasználói kattintások számítanak a rangsorolásnál, ezeket mindenféle szempontból méri a Google a találati oldalakon: goodClicks, badClicks, lastLongestClicks, megtekintések, stb. A rövidebb tartalmak eredetiség alapján pontszámot kapnak 0-512 között, ahogy bizonyos témájú tartalmaknál is pontoz a Google, így például az egészség- vagy utazás-témáknál vagy a híreknél. King mindezek alapján azt a tanulságot vonta le, hogy a weboldalaknak “sikeres” kattintásokat kell lehetőleg gyűjteni minél több keresőkifejezésre, valamint a linkek sokszínűségére kell törekedni a jó helyezés érdekében. Tehát a minőségi forgalom növelésére kell törekedni, és ennek a forgalomnak jó felhasználó élményt kell nyújtani, ami azt jelzi a Google-nak, hogy az oldal megérdemli a rangsorolást. Egyébként az is kiderült, hogy a márkanév rendkívül fontos. Ezért Fishkin azt tanácsolja, hogy a cégeknek egy népszerű, jól ismert márka építésére kell törekedni az adott területen, mégpedig a Google-keresésen kívül, hogy aztán a Google-keresésben jól szerepelhessenek az oldalak. Az is figyelemre méltó, hogy miközben a Google korábban tagadta a weboldal-hitelességi pontszám létezését, úgy tűnik, hogy mégis használja.  A rangsorolásnál ugyancsak használja a Chrome böngészőből származó felhasználói adatokat, mind az egyes aloldalakra vonatkoztatva, mind a teljes dominre nézve. Úgy tűnik, hogy a Chrome-felhasználók teljes kattintási folyamatát figyelembe veszi a rangsorolásnál. (Amit egyébként szintén tagadtak a Google-szóvivők). Emellett vannak úgynevezett “fehérlistái” különböző téma-csoportokba tartozó domainekről, így például a választások vagy a Covid kapcsán. Ez azt jelenti, hogy bizonyos érzékeny témákban van arra befolyása, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresésekre. A kis oldalakat külön értékeli, ugyanis erre létezik egy modulja, vagyis ez alapján segítheti vagy értékelhet le kisebb személyes oldalakat vagy blogokat. Ezt azonban pontosan nem lehet tudni a dokumentum alapján. További fontos tényezők: A frissesség számít: a Google figyelembe veszi az URL-ek és tartalmak dátumait a rangsorolásnál. Meghatározza, hogy egy tartalom a fő témájába tartozik-e egy oldalnak vagy sem. Tárolja a domainregisztrációs információkat. Az oldalak címei fontosak: a Google értékeli, hogy mennyire passzol egy oldal címe a keresőkifejezéshez. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy mint korábban említettük, súlyozásról nem esik szó ezen rangsorolási tényezők kapcsán. Ez azt jelenti, hogy csak azért, mert valamiről szó esik az API-dokumentációban, annak mindjárt jelentős hatása van a keresési eredményekre (már ha egyáltalán a dokumentum a Google-keresésre vonatkozik). Nem véletlen, hogy szakértők egy része óvatosságra int az új információk alapján.  Emellett figyelembe kell venni, hogy a dokumentum - még ha teljesen pontos is és a kersésre vonatkozik - csak a pillanatnyi állapotát tükrözheti a rangsorolási tényezőknek, márpedig a változás folyamatos.  Mit jelent mindez a SEO-ra nézve? Mindenesetre néhány következtetés levontható a kiszivárgott információk alapján. Egyrészt az, hogy érdemes figyelni a kattintási adatokra és a felhasználói aktivitásra, mivel ezek közvetlen rangsorolási tényezők, a Google korábbi állításaival szemben. Vagyis fontosak a jó címek és aktivitásra késztető meta leírások, melyek az átkattintási arányt növelhetik. A felhasználói élmény javítása érdekében fontos a gyors oldal, a könnyű navigáció az oldalon és az az oldalon belüli továbbkattintás elérése, hogy csökkenjen a visszafordulási arány, mert ezt figyelembe veszi a Google. És nem csak a keresőből származó forgalom számít, hanem a közösségi média platformokról és az e-mailekből származó is, melyek szintén pozitív aktivitási jelzést küldenek. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a tartalmaknál kiemelkedő fontossága van a minőségnek és a relevanciának, de a kattintásokra, aktivitásra összpontosításnak a minőségi tartalmakat kell támogatnia, nem pedig helyettesítenie. A linkekkel is érdemes foglalkozni, mégpedig azt figyelembe véve, hogy azoknak a linkeknek, melyek átkattintást eredményeznek, illetve látogatottab oldalra mutatnak, nagyobb a súlyuk, mint a kevésbé népszerű oldalakra mutatóknak. Ez persze nem mond ellent annak, amit eddig is tudtunk a linképítés kapcsán.  Ami viszont egy új szempont lehet, hogy mennyire fontos a márkanév, hiszen, mint kiderült: a Google márkával kapcsolatos jelzéseket használ a rangsorolásnál. Ide olyan mérőszámok tartozhatnak, mint a márkaemlítések, keresések a márkanévre, illetve a márka tekintélye. A SEO-ban tehát ezentúl hangsúlyozni kell a márkaépítés, a márkaismertség, a tekintély és hitelesség fontosságát, ami nem csak az online-ra érvényes, hanem offline is. Utóbbi tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy fontosak a megbízható médiaoldalakról származó márkamlítesek, - megjelenések és persze az innen származó linkek. Használni kell a hagyományos PR-t, a hirdetések, a szponzorációkat a márkaépítéshez. Azt kell elérni, hogy minél több márkakeresés történjen, ehhez pedig más marketing csatornákat kell használni a keresőn kívül. Jót tesz egy aktív közösség a social media platformokon a márkának. Tekintély és hitelesség építése a szakértelem és annak bemutatása révén. A cél, hogy minél több felhasználó keressen rá a márkádra és kapcsolódjon hozzá, mivel ezek adnak pozitív jelzést a Google számára. Egyelőre ennyi, de az elkövetkező napokban hetekben még nyilván rengeteg elemzéssel fogunk találkozni a szakértők tollából, hiszen a kiszivárgott információk elegendő alapanyagot adnak most a tartalomkészítéshez SEO témában. Ugyanakkor az látható, hogy a SEO alapjai még akkor sem rendültek meg, ha valóban a keresésre vonatkozónak az infók, hiszen az továbbra is érvényes, hogy a jó minőségű, releváns, felhasználó-központú tartalom a legfontosabb továbbra is. Mindössze az derült ki, hogy más szempontokat is figyelembe vesz ennek értékelésére a Google, mint amiről eddig beszéltek. 

A Google SGE-vel (Search Generative Experience) a “tízes találati oldalakon” is megjelenik a mesterséges intelligencia. A folyamat pedig nyilván itt nem áll meg. Meddig van még értelme a hagyományos keresőoptimalizálásnak? Jó pár országban és nyelven már elérhető a Google SGE a találati oldalakon, de már régóta működik a Microsoft Copilot is keresési célokra, illetve bármely mesterséges intelligenciával meghajtott csevegő-alkalmazás is jó megoldás lehet keresésre. Az AI-alapú keresés tehát elindult hódító útjára, és Sundar Pichai, a Google és az Alphabet vezérigazgatója szerint az embereknek eddigi tapasztalataik szerint tetszik is a dolog, úgyhogy ebbe az irányba tartanak. Elfoglalja a keresést az AI A Google SGE pedig még közelebb hozza mindenkihez az AI-alapú keresést, hiszen a hagyományos “tízes találati oldalakon” kínálja a mesterséges intelligencia által generált válaszokat. Egy vizsgálat szerint, ha már be van kapcsolva az opció az adott felhasználónál, akkor a keresések 86,83 százalékában jelenik meg valamilyen SGE-elem a találati oldalakon. Viszont az ebben megjelenő linkek csak az esetek egy egészen kis töredékében (4,5%) egyeznek a találati oldal első oldalán egyébként megjelenő linkekkel, vagyis ebből az következik, hogy teljesen más a SEO-ja, mint az eddig megszokott. Ráadásul az AI válasza a hagyományos 10 találatot jelentős mértékben lejjebb is tolja az oldalon, gyakorlatilag kiszorítja hajtás alá. Nálunk ez még inkább a jövő zenéje, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lesz ez - illetve úgy összességében az AI térnyerése a kereséseknél - a weboldalak forgalmára nézve. Attól most tekintsünk el, hogy a Google algoritmusfrissítései az egyes weboldalak forgalmát legalább ennyire, ha nem még inkább veszélyeztetik - sok esetben megfejthetetlenül - mostanában, és már ez bizonytalanná teszi, hogy érdemes-e SEO-erőfeszítéseket tenni, hanem nézzük, mik a lehetőségek a mesterséges intelligencia korában. Felére csökkenő organikus forgalom a weboldalakon Talán nem meglepő, hogy a Gartner azt jósolja, hogy a weboldalaknak a találati oldalakról származó organikus forgalma 2028-ra a felére fog csökkenni.  Eddig az átlagos weboldalak esetében a forgalom 53 százaléka érkezett organikus keresésekből, ráadásul ez az organikus forgalom sok esetben jó minőségű forgalom volt, különösen a long tail kulsszavaknál, melyeket az SGE igencsak veszélyeztet a jellege miatt. A cég azonban 2028-ról beszél, egyelőre az átlagos magyar felhasználó nem találkozik az SGE-vel, mely még akkor sem jelenik meg egyébként minden találati oldalon, ha valaki használhatja már és regisztrált a Google Labsben.  Ugyanakkor az eddigiek alapján az már látható, hogy az SGE használata vonzó lehet majd, hiszen a korábbinál összetettebb felhasználói kérdésekre is képes lesz választ adni. Ráadásul egy összefoglaló információs blokkot állít össze a keresett témában egyből a hajtás felett a felhasználó számára, akinek így nemhogy a weboldalak linkjeire nem kell kattintania, de még görgetnie sem. És persze, ha további infókat akar, mélyebben leásna bármely keresett témában, akkor persze az ajánlott linkekből válogathat, illetve kapcsolódó témákat sorol neki a Google. Nincs tehát indoka a tízes találati listát nézegetni. Mivel az SGE-válasz lenyomja az organikus 10-es listát, ráadásul közvetlen választ ad a felhasználó kérdésére, így nagy eséllyel ezt fogják használni az emberek, ahogy eddig is jellemzően az első néhány találatra kattintottak csak. Egy másik becslés szerint mintegy 18-64 százalékos forgalomcsökkenésre számíthatnak a weboldalak a forgalomban. Hogy pontosan mekkorára, az a témától, azaz iparágtól is függ, a legnagyobb csökkenés (76%) az egészségügyi kereséseknél következhet be, ebben a témában tudja leginkább kiváltani az SGE a weboldalakra kattintgatást.  Csökkenést hoz tehát az SGE a weboldalak számára az elkövetkező években, és gyakorlatilag kilöki őket sok esetben a találati oldalakról. Így eljutunk a kérdéshez, hogy érdemes-e még keresőoptimalizálással foglalkozniuk a weboldaltulajdonosoknak? Különösen abban az esetben merülhet fel a kérdés, ha a fentebb linkelt egyik kutatás azon megállapításából indulunk ki, hogy nem az első találatok között szereplő oldalakról válogatja a válaszokat a Google. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a hagyományos SEO ahhoz sem feltétlenül segít hozzá, hogy esetleg az SGE-blokkba bekerüljön az oldal linkje. Egyelőre viszont leginkább csak feltételezések vannak a “hogyan továbbal” kapcsolatban, mindenesetre a minőségi tartalom feltehetően a továbbiakban sem lesz megkerülhető, még ha a gyakorlatban sok ellenpéldát is találtunk erre - különösen a magyar nyelvű oldalaknál -, holott ez régóta evidencia. Úgy tűnik viszont, hogy a linkek tovább devalválódnak, és azok a megoldások működhetnek a leginkább, melyek a szofisztikáltabb SEO-tanácsadások során eddig is fel szoktak bukkani. Az biztos, hogy a jó tartalom mellett továbbra is figyelni kell a kulcsszavakra, főként a long tail kulcsszavakra való optimalizálásra, a tartalmak hasznosságára és pontosságára, melynek összhangban kell lennie a felhasználói igényekkel. A szövegek minősége is nyilván alapvető fontosságú, illetve, hogy az egyes szövegrészek önállóan is megálljanak a lábukon, mivel az AI alapvatően részleteket ragad ki egy-egy nagyobb tartalomból. Újdonságot tehát még nem nagyon lehet mondani a korábbi SEO-tanácsokhoz képest, egyelőre működnek a régi SEO-módszerek - bár a Google váratlan hatású algoritmusfrissítései miatt ez egyre kevésbé biztos -, ennek ellenére valamennyire a jövőre is fel kell készülni, ami nem 10-20 év múlva fog gyökeresen megváltozni, hanem éppen most.